Az ősz beköszöntével sokan érzik úgy, hogy az év újabb szakaszába lépve, tele energiával és tervekkel, nekilátnak egy új projektnek, vagy éppen visszatérnek a nyári pihenés után a munkához, mindennapi teendőikhez. Ez az időszak ugyanakkor nemcsak új lehetőségeket, hanem kihívásokat is tartogat.
A napi mókuskerék, a folyamatos elvárások és a felelősségteljes munkahelyi döntések gyorsan alááshatják lelkesedésünket, és kibillenthetnek minket a belső egyensúlyunkból. Ezt a belső feszültséget gyakran testi tünetek is követik: alvászavarok, krónikus fáradtság, szorongás és emésztési problémák.
Hogyan hat a stressz a testre?
Mindannyian megéreztük már a stressz hatásait, legyen szó egy új munkáról, egy családi konfliktusról vagy egy kockázatos pénzügyi döntésről. Ezek a nyomások különösen felerősödhetnek, ha az élet több területén egyszerre jelentkeznek. Az ilyen típusú, hosszú távú stressz komoly hormonális és idegrendszeri változásokat indíthat el a szervezetünkben, ami kimerüléshez vezethet.
Segítő szakemberként gyakran találkozom olyan nőkkel, akik kimerültek a munkájuk, vagy épp a kisgyermekes lét mindennapi kihívásai miatt. Minden második édesanya, aki hozzám fordul, pánikrohamokat vagy depressziót tapasztal, mert a folyamatos külső nyomás, a tartós kialvatlanság, és az „üss vagy fuss” állapot óriási mértékben megterheli a szervezetet. Hasonló tüneteket tapasztalhatunk a perimenopauza idején is, amikor a hormonális változások tovább növelik a feszültséget.
Kép forrása: Burst
A stressz biológiai háttere
Az első lépés ezeknek a nehézségeknek a kezelésében az, hogy felismerjük, mi történik a szervezetünkben. A stressz hatására a mellékvese kortizolt és adrenalint termel, amelyek arra szolgálnak, hogy gyors reakcióra készítsék fel a testünket. Az adrenalin növeli a szívverést, a vérnyomást és a légzésszámot, míg a kortizol emeli a vércukorszintet, hogy extra energiát biztosítson. Ez a rövid távon hasznos válaszreakció hosszú távon káros lehet.
A tartósan magas kortizolszint szívbetegségekhez, magas vérnyomáshoz és cukorbetegséghez vezethet, valamint gyengítheti az immunrendszert és alvászavarokat, depressziót okozhat.
A tudatos jelenlét – az önismeret fontossága
A stresszel való megküzdés kulcsa a tudatos jelenlét és az önismeret. Fel kell ismernünk a stressz jeleit, meg kell értenünk a saját működésünket, és meg kell tanulnunk azokat az eszközöket, amelyek segítenek visszanyerni az egyensúlyt. Az egyik leghatékonyabb módszer a stressz kezelésére a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét gyakorlása. Amikor a figyelmünket a jelen pillanatra összpontosítjuk, és elengedjük a múlt vagy a jövő gondjait, sokkal nyugodtabb, békésebb állapotba kerülünk. A mindfulness technikák, mint például az éberségi gyakorlatok és a légzőgyakorlatok, azonnali megkönnyebbülést hozhatnak.
A mindfulness gyakorlati alkalmazása
Az éberségi gyakorlatok során arra összpontosítunk, amit látunk, hallunk, érzünk, anélkül, hogy megneveznénk vagy megítélnénk azokat. Ez a módszer segít minket abban, hogy visszatérjünk a jelen pillanatba, és eltávolodjunk a stresszt okozó gondolatainktól. A légzőgyakorlatok is kiváló eszközei a stressz kezelésének, mivel az orron keresztüli mély belégzés és lassú kilégzés, valamint a kilégzés utáni rövid szünet segít lelassítani a szapora légzést és a szívverést.
Kép forrása: Thirdman
A Yoga Nidra: az alvás jóga ereje
A Yoga Nidra egy mély relaxációs és meditatív gyakorlat, amely a hagyományos jóga része. Jógikus alvásnak is nevezik, de egyáltalán nem alszunk közben. A yoga nidra során a gyakorlók egy pihentető állapotba kerülnek, ahol testük és elméjük egyaránt ellazul, miközben a gyakorlást vezető szakértőt hallgatják. A cél az, hogy a tudat és a test közeledjen egymáshoz, miközben a tudat figyelmes marad. A gyakorlásnak része a figyelem rotációja, hasonlóan, mint az autógén tréning során, csak más sorrendben. Van benne légzőgyakorlat, érzékek megfigyelése, vizualizáció és sankalpa is, ami a vágyaink, szándékunk megteremtéséről szól.
A Yoga Nidrát elsősorban a stressz oldása, a nyugalmi állapot és a mentális frissesség elősegítésére alkalmazzák. A hosszú távú gyakorlás segíthet csökkenteni az álmatlanságot, a szorongást, a feszültséget és a depressziót. Emellett segít a koncentráció és az intuíció fejlesztésében.
A hosszú távú stratégiák: mozgás, étrend és pihenés
A stressz kezelésének hosszú távú stratégiái közé tartozik a rendszeres testmozgás, ami lehet akár egy könnyed séta a természetben, nyújtás vagy jóga. Az egészséges étrend kialakítása, a megfelelő alvás, valamint az adaptogén gyógynövények alkalmazása pedig segítik a hormonális egyensúly fenntartását. Az alvásrendezésben például kiváló segítséget nyújthat az autogén tréning vagy a yoga nidra, amelyek aktiválják a paraszimpatikus idegrendszert, és elősegítik a pihenést.
Szerző: Dr. Gulácsi Bernadett
dipl. szupervizor, master coach, közgazdász, jogász és yoga nidra oktató
a Coaching & Love Academy alapítója
(Kiemelt kép forrása: Riccardo)
