A kiégés nem pusztán a túlzott munkamennyiség eredménye, hanem a nem megfelelő idő- és energiabeosztás következménye. Hogyan alakítsunk ki olyan karrier ökoszisztémát, amelyben kiégés nélkül érhetünk el jelentős eredményeket?
A stratégiai pihenés hatása a teljesítményre
Kutatások szerint a rendszeres mikroszünetek és az energia tudatos kezelése javítja az egészséget és csökkenti az érzelmi kimerültséget. A stratégiai pihenés, mint például a 90–120 perces munkaszakaszok közötti szünetek beiktatása, jelentősen növeli a fókuszt és a kreativitást. A Journal of Occupational Health tanulmánya szerint az ilyen szünetek akár 40%-kal is növelhetik a produktivitást.
A siker paradoxona
A „nyugati” kultúrában a siker gyakran lineáris pályaként jelenik meg: egyre több, egyre gyorsabb, egyre nagyobb. De mit ér a siker, ha útközben elveszítjük az öröm, az értelem vagy a jelenlét képességét?
„A kiégés nem a gyengeség jele, hanem a hosszú ideig tartó, helytelenül kezelt energiarendszerek kimerülésének természetes következménye.”
A Kaliforniai Egyetem egyik tanulmánya szerint a krónikus stressz és teljesítmény hajszolás egyértelmű kapcsolatban áll a depersonalizációval, azaz az önazonosság fokozatos elvesztésével. A siker akkor válik fenntarthatóvá, ha nemcsak célokat, hanem regenerációs teret is tudatosan tervezünk hozzá.
Túlzsúfolt naptár helyett tér kell a sikernek
A rendszerszintű energiamenedzsment azt jelenti, hogy nemcsak célokat állítunk, hanem teret is hagyunk a váratlannak, a regenerációnak, a „légzésnek”. Az edzés során is elengedhetetlen az izommunka mellett az azt követő pihenés. Ugyanígy működünk mentálisan és érzelmileg is.
- A Harvard Business Review 2022-es összefoglalója szerint a legnagyobb teljesítményű vezetők 63%-a tudatosan tervezi be a regenerációs időszakokat (pl. negyedévvégi lassítás, szezonális önreflexiós hetek).
- Daniel Pink When c. könyve alapján a nap, a hét, sőt az év során is léteznek természetes energiaciklusaink, amelyekhez igazítva a döntéshozatal és kreativitás jelentősen javulhat.
Kép forrása: Martin Lauge Villadsen
Szezonalitás és csúcspont-menedzsment: az új stratégiai tervezés alapja
A vállalati tervezés gyakran csak célokra fókuszál – Q1 növekedés, Q2 zárás, Q4 kampány. Ám a személyes és kollektív csúcsterhelések, stressz időszakok felismerése és előre tervezése kulcsfontosságú lenne a kiégés megelőzésében. Ahelyett, hogy utólag „kigyógyulnánk” a túlterhelésből, már a tervezéskor beépíthetjük a regenerációs szakaszokat:
- Üzleti kampány után: tudatosan alacsonyabb fokozat (pl. kevesebb meeting, döntéshozás, adminisztráció).
- Vezetői pihenőidők előre beépítve, nem „maradékidőként” kezelve.
- Évközi személyes és csapatszintű „slow work” napok.
Ez nem gyengeség, hanem stratégia
A fenntartható siker újradefiniálása azt jelenti, hogy nemcsak az elért célokat mérjük, hanem azt is, hogyan éltük meg az odáig vezető utat. A folyamatos bizonyítási kényszer és az elismerés utáni vágy könnyen teljesítmény függőség kialakulásához vezethet. Érdemes tehát a siker fogalmát újradefiniálni – belülről kifelé.
Kulcsfontosságú tényezők a fenntartható sikerért
- Tudatosítás
Siker-napló vezetése: mit értünk el, milyen belső erőforrásokat mozgósítottunk hozzá, mit tanultunk? Ez nem “önfényezés”, hanem neuroplasztikus gyakorlat, amely segít idegrendszeri szinten integrálni a pozitív tapasztalatokat.
- Fókusz és jelenlét
Amikor sikert értünk el, álljunk meg. Ünnepeljünk. Érezzük át. Ez a dopamin–oxitocin ciklus természetes kiegyensúlyozása. Ha rögtön új célra váltunk, a dopamin-függés állandósul, és elvész az öröm valódi megtapasztalása.
- Siker ≠ kizárólag külső validáció
Több sikeres vezető – például Arianna Huffington, Sheryl Sandberg vagy Satya Nadella – is hangsúlyozta, hogy karrierjük során a belső definícióik radikálisan átalakultak. Már nem külső vélemények mentén mérik sikerességüket, hanem az önmaguk mércéje szerint.
Huffington például a kiégésből való felépülése után létrehozta a Thrive Global platformot, amely kifejezetten a fenntartható siker és jólét egyensúlyát hirdeti.
Kép forrása: wedmoments.stock
Több idő, kevesebb sürgetés
A sikerhez nemcsak cselekvés, hanem megalapozott ötletekre van szükség. A kreatív gondolkodás, az érzelmi intelligencia és a stratégiai döntéshozás mind akkor működnek jól, ha van hozzá kellő tér és idő.
Egy 2020-as Nature Reviews Neuroscience tanulmány szerint a prefrontális kéreg – a fókuszált gondolkodás és problémamegoldás központja – csak akkor aktiválódik optimálisan, ha nincs krónikus feszültség alatt (Arnsten, 2020).
„A jövő vezetője nemcsak a teljesítményt, hanem a regenerációs ívet is menedzseli. A stratégiai pihenés nem a lelassulásról szól, hanem arról, hogy tudatosan, szakaszosan tervezzünk – célokra, csúcsokra és üresjáratokra is.”
A valódi siker az, amit nem csak ma, hanem 5-10-15 – vagy longevity szemlélettel, akár 30-40-50 év- múlva is meg tudunk élni, és nem az, amit végül el sem hiszünk, mert már a következő célra koncentrálunk. Ha kíváncsi vagy, hogyan tervezz valóban hosszú távra, olvasd el ezt a cikkünket.
Szerző: Kereszti Zsófia
(Kiemelt kép forrása: Dean Drobot)
Források:
- Patricia Albulescu, Irina Macsinga, Andrei Rusu, Coralia Sulea, Alexandra Bodnaru, Bogdan Tudor Tulbure: „Give me a break!” A systematic review and meta-analysis on the efficacy of micro-breaks for increasing well-being and performance
- Dr. Dale Whelehan: I Need a Break! The Science Behind Tiny Pauses for Focus’ Sake
- Maslach, C., & Leiter, M. P.: Understanding the Burnout Experience: Recent Research and Its Implications for Psychiatry. World Psychiatry
- Ben Laker, Vijay Pereira, Ashish Malik and Marcello Mariani:What First-Time Managers Can Do to Manage Burnout
- Harvard Business Review: Perfect Timing podcast with Daniel H. Pink
- Rebecca Kochenderfer: Discover Journaling’s Positive Effects on the Brain, with Dr. Dan Siegel
- Markaaz: Beating burnout: Insight from Thrive’s Arianna Huffington
- Arnsten, A. F. T.: Stress signalling pathways that impair prefrontal cortex structure and function. Nature Reviews Neuroscience
Ezek is érdekelhetnek:
