Mi befolyásolja leginkább a női egészséget és élettartamot? Hogyan segíthet a mikrobiom, az étrend vagy éppen a mozgás a hormonális egyensúly megőrzésében? Dr. Sobel Gábor szülész-nőgyógyász, a Medica Bella Klinika vezetője és a Sobel LifePlan megalkotója szerint a válasz nem egyetlen tényezőben, hanem egy összefüggő rendszerben rejlik.
Milyen tényezők befolyásolják a női élettartamot és egészségi állapotot?
Dr. Sobel szerint a legújabb tudományos kutatások egyértelműen rámutatnak: a női reproduktív egészség és a hosszú élettartam szorosan összefügg. Ennek fényében egyre nagyobb figyelem irányul a hüvelyi mikrobiomra, amely kulcsszerepet tölt be a reproduktív rendszer működésében.
„A hüvelyi mikrobiom összetétele és ellenálló képessége – különösen a fertőzésekkel és kórokozókkal, például a humán papillómavírussal (HPV) szemben – döntő fontosságú a női egészség szempontjából. Ma már tudjuk, hogy a hüvelyi mikrobiom működése nem izolált jelenség: szoros kapcsolatban áll a bélrendszer mikrobiomjával is. Ez az összefüggés érhető tetten abban, hogy a leggyakoribb húgyúti fertőzéseket okozó baktérium – az Escherichia coli – eredetileg a bélflóra része. Innen kiindulva válik érthetővé, hogy a bél-, a hüvely- és a húgyúti mikrobiom rendszerei egymással szoros kölcsönhatásban működnek.„
„Ez alátámasztja azt a szemléletet, hogy az egészségmegőrzésnek és a betegségek kezelésének holisztikus módon kell közelítenie a női szervezethez – nemcsak egy-egy szervrendszert, hanem az egész embert figyelembe véve, hiszen a női panaszok hátterében gyakran nemcsak nőgyógyászati, hanem endokrinológiai, emésztőszervi, idegrendszeri vagy anyagcsere-problémák is állhatnak, különösen a változókor környékén.”
Az orvos szerint, a női élettartamot és egészségi állapotot meghatározó tényezők között a genetikai adottságok ugyancsak kiemelt jelentőséggel bírnak. A nők XX kromoszómapárja ugyanis egyfajta genetikai védelmet biztosít: ha az egyik X kromoszómán mutáció vagy károsodás fordul elő, a másik részben képes kompenzálni a hibát. Ez a genetikai „biztonsági háló” csökkentheti bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát.
A hormonális tényezők, különösen az ösztrogén szerepe szintén alapvető. Az ösztrogén nemcsak a reproduktív rendszer működésében játszik központi szerepet, hanem fontos védőhatással is bír számos krónikus betegség, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében. Az ösztrogénszint csökkenésével – menopauza idején – a védőhatások gyengülnek, ezért ebben az életszakaszban különösen fontosak az életmódbeli beavatkozások a prevenció jegyében: a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott, gyulladáscsökkentő étrend és a stresszkezelés.
„A hormonpótló kezelés (HRT) szerepe a mai napig intenzív kutatások tárgya, és a tudományos közösségben sincs teljes egyetértés a hosszú távú előnyöket és kockázatokat illetően. Az viszont egyértelmű, hogy a hormonpótlás több nőnél javítja az életminőséget és enyhíti a menopauzával járó tüneteket. Ugyanakkor sok szakértő keres nem hormonális alternatívákat, hiszen ha természetes úton is lehetséges enyhíteni a tüneteket és támogatni a hormonális egyensúlyt, érdemes először azt megpróbálni.”
Kép forrása: Marko Aliaksandr
Milyen egyéb kockázati tényezők befolyásolják a női egészséget és élettartamot az ösztrogénszint csökkenésén túl?
Dr. Sobel a túlsúly és az elhízás szerepét hangsúlyozza, hiszen a plusz kilók nemcsak esztétikai gondot jelentenek, hanem anyagcsere- és mozgásszervi problémákat okozhatnak és hormonális szempontból is kockázatot jelenthetnek. Menopauza után a zsírszövet fokozott ösztrogéntermelő képessége miatt emelkedhet a hormonálisan érzékeny daganatok – például emlő- vagy méhtestrák – kialakulásának esélye.
A másik kritikus terület az idegrendszeri egészség. A nőknél gyakrabban fordulnak elő olyan neurodegeneratív betegségek, mint például a demencia vagy az Alzheimer-kór, melyek hátterében hormonális és anyagcsere-folyamatok is állnak.
A stressz szintén fontos kockázati tényező. A pszichés és fiziológiai stressz hatásai sejtszinten is mérhetők, és közvetlen hatással vannak például a hüvelyi mikrobiom egyensúlyára. A stressz gyengítheti a hüvely természetes védekezőképességét, felboríthatja a savas pH-t, és ezáltal fogékonyabbá teheti a szervezetet fertőzésekre és akár daganatos elváltozások kialakulására is.
„Fontos tudni, hogy a női egészség megőrzése nem felnőttkorban kezdődik, hanem ideális esetben már gyermekkorban. Bár a genetikai adottságokon nem tudunk változtatni, az életmóddal jelentősen befolyásolható, hogy a különféle hajlamokból kialakul-e valós betegség.”
„A modern kutatások szerint az anyagcserezavarok, például a diabétesz vagy az elhízás, több olyan biológiai útvonalat is aktiválnak, amelyek növelik a daganatképződés esélyét. A szív- és érrendszeri betegségek egyik alapfolyamatát, az érfalakban történő koleszterinlerakódást pedig már gyermekkorban meg lehet figyelni.”
„Az infarktust okozó érelzáródás tehát nem egy 60 éves korban hirtelen kialakuló probléma, hanem hosszú évek során épül fel. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy már fiatal korban egészségtudatos nevelés történjen – különösen a táplálkozás és a mozgás terén.”
A megelőzés fontos pillérei a rendszeres szűrővizsgálatok. Ezek közül melyek a legfontosabbak?
Dr. Sobel Gábor a nőgyógyászati szűrések közül elsőként a méhnyakrákszűrést emeli ki, amelyet a szexuális élet megkezdését követően 1–2 évvel, vagy legkésőbb 21 éves kortól ajánlott elkezdeni és évente ismételni. A szűrés hatékonyságát növelhetjük további vizsgálatokkal. Az egyik ilyen a humán papillómavírus (HPV) tipizálása, amely segít meghatározni, hogy valaki hordoz-e magas kockázatú HPV-típusokat, amelyek a méhnyakrák kialakulásáért felelősek. Emellett rendelkezésre állnak molekuláris markereket vizsgáló tesztek is, amelyek különféle fehérjék jelenlétén keresztül segítenek megjósolni, hogy az enyhe vagy középsúlyos elváltozás rosszabbodhat-e.
Kép forrása: Anatoliy Karlyuk
Inzulinrezisztencia, PCOS, endometriózis: mi a magyarázata, hogy egyre több nő érintett?
„Ezek a nőgyógyászati kórképek szorosan összefüggenek a mai kor civilizációs sajátosságaival, különösen az életmóddal és a táplálkozási szokásokkal”
– hangsúlyozza Dr. Sobel Gábor. Az orvos szerint a PCOS hátterében gyakran az inzulinrezisztencia áll, amelynek kialakulása szoros kapcsolatban van a túlzott kalóriabevitellel, a mozgásszegény életmóddal és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásával. Az endometriózis – bár pontos patomechanizmusa máig nem tisztázott – szintén összefügghet az immunrendszer működését érintő környezeti hatásokkal, például a táplálék minőségével vagy a bélflóra egyensúlyának felborulásával.
„A modern életmód gyors ütemű változása – különösen az elmúlt 100–150 évben – sokkal gyorsabb volt, mint amennyit az emberi genetikai állomány követni tudott volna. A feldolgozott, adalékanyagokban és mesterséges összetevőkben gazdag élelmiszerek, az antibiotikumok „túlhasználata”, valamint a hormon- és vegyszermaradványokat tartalmazó állati eredetű termékek mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják az endokrin rendszer, az immunrendszer és a mikrobiom működését – ezek pedig szorosan kapcsolódnak a női reproduktív egészséghez.”
A Medica Bella Klinikán már elérhető egy új, longevity protokollra épülő, komplex szolgáltatás, amely kifejezetten a női egészség támogatását célozza. Milyen pillérekre épül a program?
„A program egyik alappillére az úgynevezett Fasting Mimicking Diet (FMD), vagyis a »böjtöt utánzó diéta«. Ez egy ötnapos, kalóriamegvonáson alapuló étrend, amely a harmadik naptól beindítja az autofágia nevű sejtszintű folyamatot, melynek lényege, hogy a sejtek »önmegújításba« kezdenek: lebontják a hibás vagy feleslegessé vált fehérjéket, struktúrákat, ezzel támogatva a szervezet regenerációját és a krónikus betegségek megelőzését. Emellett a diéta sejtregeneráló hatása is kiemelkedő: állatkísérletek alapján kimutatták, hogy az ilyen kalóriamegvonáson alapuló táplálkozási protokoll képes a sejtfunkciókat újraprogramozni. Egyes sejtek képessé válnak más sejtek funkcióit átvenni, sőt, bizonyos esetekben pluripotens őssejtekhez hasonló állapotba kerülnek.”
A klinika longevity protokolljának másik kulcseleme a megfelelően beállított mozgásterápia: az izomtömeg megőrzése és növelése az egyik legfontosabb védőfaktor a hosszú, egészséges élet szempontjából. Az izomzat ugyanis nem csupán mozgásszervi funkciót lát el, az egyik legnagyobb antioxidáns raktárunk is egyben. Sportolás közben az izomzatból olyan mennyiségű antioxidáns szabadul fel, amelyet semmilyen étrend-kiegészítő nem képes pótolni. Ezen túl, az izomszövet kiemelt szerepet játszik a vércukor-háztartás szabályozásában is: ha az izmok megfelelően működnek, képesek az inzulintól függetlenül is felvenni a vércukrot, így csökkentve az inzulinszintet. A rendszeres fizikai aktivitás, az izomtömeg megőrzése tehát nemcsak esztétikai kérdés.
„Két típusú mozgásformát szoktunk javasolni: az izomtömeg-növelő edzéseket, amelyek segítik az anyagcserét, javítják az inzulinérzékenységet, és erősítik a vázrendszert, valamint a HIIT, azaz magas intenzitású intervall edzést, amely hatékonyan támogatja a szív-érrendszeri egészséget, fokozza a zsírégetést, és bizonyítottan előnyös hatással van a hormonháztartásra is.”
A program harmadik alappillére a hidegterápia, amely több mechanizmuson keresztül fejti ki jótékony hatását. Egyrészt csökkenti a gyulladásos folyamatokat, javítja az immunműködést, fokozza a vérkeringést, másrészt serkenti az olyan stresszreakciós hormonok – például az adrenalin és noradrenalin – felszabadulását, amelyek energikusabbá és éberebbé teszik a szervezetet.
„A negyedik kulcstényező pedig a tudatos légzés, amely nemcsak a stresszkezelés eszköze, de fiziológiai szinten is komoly hatása van. A mély, lassú légzés aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ami segít csökkenteni a vérnyomást, a pulzust és az általános feszültségi szintet. Ez különösen fontos a krónikus stresszben élő nők számára, akiknél a stressz gyakran hormonális egyensúlyzavarokat, alvászavarokat vagy emésztési problémákat is okozhat.”
Kép forrása: SmartPhotoLab
Hogyan tehetünk egyszerű lépésekkel az egészségünkért?
Léteznek olyan tudományosan megalapozott, mégis a mindennapokba könnyen beépíthető rutinok, amelyekkel aktívan tehetünk az egészségünk megőrzéséért. Ezek az elemek egy rendszerszintű, egymást erősítő megközelítés részei, ahol a mozgás, a táplálkozás, a stresszkezelés és a hormonális egyensúly összefonódva hatnak a szervezet működésére.
„Az izomtömeg fenntartására heti egy-két alkalommal beiktathatóak rövid, de intenzív HIIT-edzések, ezen kívül a rendszeres séta az egyik legegyszerűbb, mégis rendkívül hatékony mozgásforma, amely javítja a vérkeringést, csökkenti a stresszt, minden életkorban végezhető és hatékony eszköze a női egészség megőrzésének.”
A nőgyógyász szerint, a másik legmeghatározóbb alappillér a mozgás mellett a tiszta, természetes étrend. Ennek alapját a teljes értékű, növényi alapú élelmiszerek képezik – friss, szezonális zöldségek és gyümölcsök, hüvelyesek, olajos magvak, valamint megbízható forrásból származó teljes kiőrlésű gabonák. Külön figyelmet érdemelnek a piros bogyós gyümölcsök, mint az áfonya, málna, ribizli vagy eper, amelyek magas antioxidáns-tartalmuk révén segítik a sejtek védelmét és a gyulladásos folyamatok csökkentését. Az egészséges zsírok tekintetében a növényi eredetű zsiradékok, például az extra szűz olívaolaj, kiemelt szerephez jutnak. Ezek nemcsak a szív- és érrendszeri egészség, hanem a hormonális egyensúly és a sejtmembránok rugalmasságának fenntartása szempontjából is fontosak. Bár növényi alapú étrendről beszélünk, a hidegvízi halak – különösen a lazac és a szardínia – időnkénti fogyasztása ajánlott lehet, mivel omega-3 zsírsavaik gyulladáscsökkentő és idegrendszert támogató hatással bírnak.
„A húsfogyasztást érdemes visszafogni, a korábbi generációk étkezési mintáit követve, amikor a húsételek hetente legfeljebb egyszer-kétszer, ünnepi alkalmak során kerültek az asztalra. A napi szintű húsfogyasztás – különösen a feldolgozott húsfélék esetén – hosszú távon fokozhatja a gyulladásos és hormonális zavarok kialakulásának esélyét.”
A női egészség és a hosszú élettartam elérése tehát nem egyetlen tényező függvénye, hanem a testünk és életmódunk finoman összehangolt rendszerében keresendő. A tudatos táplálkozás, a rendszeres mozgás és a stresszkezelés nem csupán az életminőséget javítja, de kedvez a reproduktív egészségünk fenntartásának.
Szerző: Jean Orsolya
(Kiemelt kép: Dr. Sobel Gábor)
