A „család az első” elv a vállalati longevity keretrendszerében túlmutat a hagyományos családbarát intézkedéseken. A modern megközelítés szerint, a munka és magánélet megfelelő egyensúlya, az emberi kapcsolatok ápolása és az önmagunkkal való harmonikus viszony kialakítása kulcsfontosságú a fenntartható és egészséges szervezeti kultúra megteremtésében.
„Mohó” szervezetek
A modern munkahelyi környezetben a munkavállalók gyakran szembesülnek azzal a kihívással, hogy összeegyeztessék szakmai kötelezettségeiket a családi és személyes életükkel.
Az ún. „mohó szervezetek” (greedy institutions) egyre inkább elvárják, hogy a munkavállalók rugalmasan rendelkezésre álljanak.
„Különösen így van ez azokban a vezetői pozíciókban, ahol a szervezet működése miatti felelősségérzet vállalása erős belső késztetéssé és állandó feladattá válik.”
Munka-magánélet integráció: új szemlélet a munkahelyeken
A hagyományos munka-magánélet egyensúly helyett egyre több szervezet alkalmazza a munka-magánélet integráció (work-life integration) megközelítést. Ez a modell nem a dolgozói és a családi szféra szigorú elválasztására törekszik, hanem azok harmonikus összehangolására, figyelembe véve az egyéni igényeket és élethelyzeteket.
Szerencsére már egyre több vezető és cég gondolkodik így: nemrég egy üzleti reggelin zajlott beszélgetés keretében hangzott el konkrét példaként, hogy már nem reális és elvárható a lineáris munkavégzés. Főleg a fiatalabb generációra jellemző, hogy feladataikat félretéve, akár kora délután elhagyják az irodát egy edzés, vagy közösségi program miatt, majd hazaérve ugyanolyan elkötelezetten ülnek vissza laptopjuk elé, hogy befejezzék, amin napközben dolgoztak.
Kép forrása: Ground Picture
Ugyanilyen örömteli változást tapasztaltam, mikor egy IT cégnél végzett szervezeti kultúra felmérés során hangzott el a dolgozók szájából, mennyit számít, hogy nyíltan beszélhetnek arról, ha újdonsült apukaként nehéz éjszakájuk volt vagy épp egy költözés, utazás, esetleg késői koncert miatt fókuszálatlanok.
Senki nem néz rájuk ferde szemmel, még akkor sem, ha aznap korábban csukják le a számítógépet, vagy éppen kevésbé produktívak, mert mindenki tudja: a munka és a magánélet nem hermetikusan elkülöníthető területek. Mégis, mikor egy projekt határidő tolakodik bele a hétvégébe vagy szabadnapba, akkor gyakran elvárás a munka előtérbe helyezése.
Az emberi kapcsolatok és az önismeret szerepe
A munkahelyi jóllét nemcsak a külső körülményeken múlik, hanem az egyén belső állapotán is. A munkavállalók fizikai, érzelmi, szociális és mentális egészségének támogatása hozzájárul a pozitív szervezeti kultúra kialakításához. Az önismeret, az érzelmi intelligencia fejlesztése és az önmagunkkal való harmonikus kapcsolat elősegítik a munka és magánélet közötti integrációt.
Gyakorlati lépések a munka-magánélet integrációjának támogatására:
- Rugalmas munkavégzés és a bizalom kultúrája
A flexibilis munkavégzési lehetőségek, mint a hibrid vagy távoli munkavégzés, lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy saját ritmusuk szerint dolgozzanak, figyelembe véve személyes céljaikat és kötelezettségeiket.
„A hibrid munkamodellek, ha megfelelően implementálják őket, támogatják a termelékenységet, a jóllétet és a tehetségek megtartását, de a rugalmasság mellett elengedhetetlen a bizalmon alapuló szervezeti kultúra is: a vezetők valódi támogatása nélkül nem beszélhetünk sikeres munka-magánélet integrációról.”
Kép forrása: KK_face
- Életszakasz-alapú HR megközelítés
Fontos lehet olyan juttatási és támogatási rendszerek kialakítása, amelyek figyelembe veszik a munkavállalók aktuális élethelyzeteit – például szülői szabadság, gondozói szerepek, tanulmányok vagy épp pályakezdői bizonytalanság.
- Példamutató vezetés
Azok a vezetők, akik nyíltan kommunikálnak saját magánéleti határaikról, pihenésük fontosságáról, vagy akár arról, hogy délután a gyerekükért mennek, erősítik a pszichológiai biztonságot, és legitimmé teszik az egyensúly keresését.
- Közös értékek és szociális kohézió erősítése:
A munkahelyi közösség akkor válik igazán erőssé, ha nem csupán a munkavállalók, hanem a körülöttük lévő fontos kapcsolatok – például családtagok – is teret kapnak benne.
Egyre több szervezet szervez olyan eseményeket, ahol a dolgozók hozzátartozói is jelen lehetnek: legyen szó családi napokról, közös főzésekről, sporteseményekről vagy akár nyitott irodai délutánokról.
„A család bevonása nemcsak a lojalitást és az összetartozás érzését erősíti, de üzenetértékű is: az egyén egész életét – és nem csak a munkavégző szerepét – értékeli a szervezet.”
Jól látható tehát, a munka és magánélet integrációja nem csupán kényelmi szempont, hanem hosszú távú egészség- és teljesítménybefektetés is. A munkavállalók pszichológiai biztonsága, a megértő és élethelyzetükre rezonáló vállalati hozzáállás megerősíti bennük azt az érzést, hogy emberként is számítanak – nem csupán erőforrásként. A longevity-alapú vállalati kultúra éppen ezért felismeri: a jóllét támogatása nem extra juttatás, hanem stratégiai előny.
Szerző: Kereszti Zsófia
(Kiemelt kép forrása: YAKOBCHUK VIACHESLAV)
Források:
- Maggie Wooll: Work-life integration: What it is and 5 ways to develop it
- Modern Health: What Is Employee Well-being And Why Is It Important In The Workplace?
- Silicon Valley Center: Hybrid work culture: trust, flexibility, inclusion
- Ron Carucci and Jarrod Shappell: As Power Shifts Back to Employers, They Need to Avoid 3 Pitfalls
Ezek is érdekelhetnek:
