Milyen összetevőkre figyeljünk fogkrémvásárlásnál, mikor rágózzunk és miért ne használjunk alkoholos szájvizeket? Milyen tévhitek élnek a fogaink egészségéről, és milyen szerepe lehet a mesterséges intelligenciának a fogászatban? Hogyan tartsunk fenn szájflóránk egyensúlyát? Ebben az interjúban Mester Emese dentálhigiénikus szakember segítségével derítünk fényt a legfontosabb kérdésekre.
Környezetgazdálkodási mérnökként végeztél. Mikor és hogyan jött az ötlet, hogy dentálhigiénikusként folytasd a pályádat?
2015-ben szereztem meg a diplomámat, de akkoriban Magyarországon a környezetvédelem még nagyon gyerekcipőben járt és inkább számított szükséges rossznak, mint valódi alternatívának, ezért nem igazán találtam benne a helyemet. A gyakorlati időm alatt ráadásul arra is rájöttem, hogy az irodai munka nem nekem való – nem éreztem benne komfortosan magam. Így hát elkezdtem keresgélni, hogy merre induljak tovább.
Egy teljesen véletlen fordulat vezetett a fogászati szakmához. Egy ismerősöm szerette volna átvenni a családi fogászatot, de nem volt meg hozzá a szükséges végzettsége. Fogorvos nem akart lenni, viszont utánanézett, és kiderült, hogy egy fogászati asszisztensi képesítés is elegendő a rendelő működtetéséhez. Mivel férfiként nem szívesen tanult volna egy női többségű osztályban, szeretett volna egy ismerős arcot a csoportban, így megkért, hogy végezzem el vele együtt a képzést. Először hezitáltam, de mivel mindig is érdekelt az egészségügy és különösen a fogászat esztétikai oldala – végül is a mosolyunk a „névjegyünk” – újra iskolapadba ültem. Akkoriban Magyarországon még nem volt felsőoktatási dentálhigiénikus képzés, így két évig főállású asszisztensként kellett dolgoznom, hogy egyáltalán jelentkezhessek a felnőttképzésre. 2017-ben kezdtem el a dentálhigiénikus iskolát, és mivel addigra már évek óta dolgoztam a szakmában, nem jelentett különösebb nehézséget az elvégzése. Kitűnő eredménnyel zártam, és még a záródolgozatomat is külön dicséretben részesítették.
Nem álltál meg itt, hiszen a korábbi tanulmányaidból szerzett tudásodat alkalmazni kezdted az új szakterületeden is.
A gondolat, hogy a környezetmérnöki és a klinikai fogászati higiénikus végzettségemet együttesen felhasználva ötvözzem a környezettudatosságot és a szájhigiénés edukálást, már a kezdetektől megfogalmazódott bennem, a hivatásom és háttértudásom nem is engedett volna más megközelítést, de a hogyanra csak később találtam meg a megoldást. Abban az időben Magyarországon is egyre inkább kezdett elterjedni a közösségi médiában a fenntarthatóság és a zöld szemlélet fontossága. Így jött az ötlet az akkori munkahelyemen, hogy szervezzünk egy workshopot, ahol összegyűjtöttük és bemutattuk a fenntartható szájápolási eszközöket – nemcsak szakmabeliek, hanem civilek számára is.
„2021-ben aztán úgy döntöttem, hogy a saját utamra lépek: elindítottam a vállalkozásomat és önálló pacientúrát építettem ki.”
Itt már teljes szabadságom volt abban, hogy a fenntartható szemléletet a gyakorlatba ültessem. Mosható, fertőtleníthető előkéket varrattam, és tudatos szemléletformálásba kezdtem.
Nem sok idő kellett hozzá, hogy a vállalkozásom teljes mértékben fenntarthatóvá váljon, ennek eredményeként 2022-ben elnyertem a Zöld Vállalkozás kitüntetést és megszületett az általam kidolgozott Low Waste Dentálhigiénia módszere, amelynek lényege, hogy a kezelések során a lehető legkevesebb hulladék keletkezzen. Folyamatosan keresem a környezetbarát megoldásokat, például mosható, fertőtleníthető, egyedi tervezésű nyálkendőt használok, alacsony karbonlábnyomú vizsgálókesztyűket alkalmazok, illetve többször használható, sterilezhető tálcákat és eszközöket vetek be a mindennapi munkám során. A fenntartható szemléletű munkámra a Green Guide Budapest is felfigyelt, és szigorú kritériumrendszerüknek megfelelve elnyertem a Zöld Vállalkozás kitüntetést. Ez számomra hatalmas elismerés, és megerősít abban, hogy a fogászatban is lehet környezettudatos megoldásokat alkalmazni, miközben a páciensek számára is egy tudatosabb életmódot mutatunk meg.
Kép forrása: Mester Emese
Hogyan segíthet a dentálhigiénia a környezettudatosságban?
A dentálhigiéniai kezelések önmagukban is fenntarthatóbb alternatívát jelentenek, hiszen céljuk a megelőzés és az oktatás. Ha a páciensek megtanulják a helyes fogmosási technikákat, a fogköztisztítás jelentőségét és a megfelelő szájápolási rutint, akkor nagy eséllyel elkerülhetik az olyan komolyabb beavatkozásokat, mint a gyökérkezelés, a koronák vagy az implantátumok beültetése. A környezettudatos dentálhigiénia tehát nemcsak a bolygónk védelmére, hanem a páciensek egészségére is pozitív hatással lehet.
Mire érdemes figyelnünk a szájüreg egészsége érdekében, ha fogkrémeket és más szájápolási termékeket választunk? Milyen összetevőket vagy káros anyagokat érdemes elkerülni?
Mielőtt megvásárolunk egy szájápolási terméket, mindig érdemes alaposan átnézni az összetevők listáját. A fogkrémek esetében különösen két anyagra hívnám fel a figyelmet. Az egyik a Sodium Lauryl Sulfate (SLS), amely egy felületaktív, habzást elősegítő anyag.
„Bár a legtöbb fogkrémben megtalálható, valójában több szempontból is káros lehet: felboríthatja a szájflóra egyensúlyát, kiszáríthatja a nyálkahártyát, lassíthatja a sebgyógyulást, sőt, irritációt is okozhat.”
A másik problémás összetevő a titán-dioxid, amely genotoxikus hatású, vagyis sejtkárosító lehet. Az Európai Unió már betiltotta élelmiszer-adalékanyagként, azonban a fogkrémekben továbbra is megtalálható, noha nem vizsgálták még teljes körűen, hogy a szájnyálkahártyán keresztül milyen mértékben szívódhat fel. Mivel naponta használjuk a fogkrémet, és egy potenciálisan kockázatos összetevőről van szó, érdemes kerülni.
Vannak olyan szokások, amelyek különösen károsak a szájüreg egészségére? Például a rágózás ilyen lehet?
A rágógumi használatát az állkapocs-specialisták gyakran ellenzik, főként azért, mert ha valaki túl erősen, „agresszíven” rágózik, az megterhelheti az állkapocsízületeket. Én inkább abból a szempontból közelíteném meg a kérdést, hogy mikor és hogyan ajánlott a rágózás.
„Étkezések után kifejezetten hasznos lehet, mivel serkenti a nyáltermelést, ezáltal segít helyreállítani a száj pH-értékét. A savas közeg ugyanis kedvez a fogszuvasodást okozó baktériumoknak, így a nyál természetes lúgosító hatása elengedhetetlen a szájüreg egészségének megőrzéséhez.”
Amikor rágót választunk, érdemes olyat keresni, amely xillitet tartalmaz. Ez a természetes cukorhelyettesítő kiváló hatással van a fogak egészségére, ugyanis prebiotikus tulajdonsága révén „kiéhezteti” a káros baktériumokat, amelyek fogszuvasodást és fogágybetegséget okozhatnak.
Sokan azt gondolják, hogy étkezések után azonnal fogat kell mosni, de ha erre épp nincs lehetőségünk, egy xillitet tartalmazó rágógumi elrágása is elegendő lehet. Fontos azonban, hogy rágózás után legalább fél óráig ne együnk és ne igyunk, így a nyál természetes védőmechanizmusa hatékonyabban tud érvényesülni, és a szájüregünk egyensúlya helyreáll.
Kép forrása: Mester Emese
Vannak olyan tévhitek, amelyeket különösen fontosnak tartasz eloszlatni?
Az egyik leggyakoribb félreértés a szájflóra egészségével kapcsolatos. Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a szájüreget fertőtleníteni kell, és ehhez erős, alkoholos szájvizeket vagy antibakteriális szereket használnak.
„Ez azonban téves és hosszú távon akár káros is lehet, mert az alkoholos szájvizek nemcsak a káros, hanem a jótékony baktériumokat is elpusztítják, ráadásul kiszárítják a szájnyálkahártyát, ami hosszú távon kedvezőtlen hatással lehet a száj mikrobiomjára.”
A legtöbb erős összetételű fogkrém és szájvíz tartalmazhat klórhexidint, amelyet ínygyulladás csökkentésére ajánlanak. Azonban ha ezt nem szakorvos írja elő, hanem rendszeresen és kontroll nélkül használjuk, könnyen baktériumrezisztenciát alakíthat ki. Ez azt jelenti, hogy azok a káros baktériumok, amelyeket el akartunk pusztítani, még nagyobb számban elszaporodhatnak. A szájflóra természetes egyensúlyának fenntartása kulcsfontosságú az egészséges szájüreg megőrzésében, éppen ezért nem szabad indokolatlanul fertőtlenítő hatású készítményeket használni, különösen alkoholos szájvizeket, szájspray-ket, ínyecsetelőket vagy klórhexidin-tartalmú szájápolási termékeket.
Egy másik makacs tévhit, hogy a rossz fogak genetikusan öröklődnek. Sokan azt hiszik, hogy ha a családjukban gyakoriak a fogproblémák, akkor rájuk is elkerülhetetlenül ez vár. Valójában azonban a fogak romlását nem a genetika, hanem elsősorban a helytelen szájápolási szokások és a nem megfelelő étkezés okozzák. A rossz fogmosási technika, az elhanyagolt fogköztisztítás és az egészségtelen étrend mind hozzájárulhatnak a fogszuvasodás és az ínybetegségek kialakulásához.
„Tehát nem a „rossz fogakat” örököljük, hanem sok esetben a szülők nem megfelelő életmódját és fogápolási rutinját vesszük át gyerekkorban.”
Ha viszont tudatosan odafigyelünk a helyes fogmosási technikákra, a megfelelő szájhigiéniára és étrendre, akkor a genetikára való hivatkozás helyett valódi megelőzést alkalmazhatunk, és hosszú távon megőrizhetjük fogaink egészségét.
A gyerekeknél mit tartasz a legfontosabbnak a szájápolási rutin szempontjából?
Sokan nem fordítanak kellő figyelmet a szájhigiéniára, pedig a következmények súlyosak lehetnek. Egy korábbi Semmelweis Egyetemi kutatás szerint Magyarországon 10-ből 8 ember szenved valamilyen fogágybetegségben, és sajnos a kisgyerekek károsodott fogainak száma is jóval az uniós átlag felett van. Ez egyértelműen a nem megfelelő fogápolási rutinra vezethető vissza. Pedig a gyerekek esetében nincs szükség bonyolult módszerekre, inkább a szülői felelősségnek van fontos szerepe. Kilencéves korig mindenképpen érdemes a szülőknek felügyelniük a fogmosást, és ellenőrizniük, hogy a gyermek megfelelő technikával, alaposan tisztítja-e meg a fogait. Emellett nagyon fontos, hogy a szülők jó példát mutassanak. A gyerekek nem az elmondott szabályokból, hanem a mintákból tanulnak, ezért elengedhetetlen, hogy otthon is azt lássák: anya és apa reggel és este gondosan fogat mos, így számukra is természetessé válik a szájápolás napi rutinja.
Véleményed szerint a mesterséges intelligencia és az új technológiák mennyiben változtathatják meg a fogászatot?
A mesterséges intelligencia (AI) egyre nagyobb szerepet kap az egészségügy különböző területein, és ez alól a fogászat sem kivétel. Az edukációs folyamatokat már most forradalmasítja: AI-alapú alkalmazások segítenek a pácienseknek a helyes fogmosási technika elsajátításában, például mobiltelefonos applikációk figyelik a fogmosás időtartamát, nyomáserejét és technikáját, majd visszajelzést adnak a felhasználóknak.
Technológiai szempontból egyelőre nem látom reálisnak, hogy az AI teljesen kiváltsa az emberi munkát a fogászati kezelések során, de bizonyos területeken forradalmi áttörést hozhat. Az implantológia egy jó példa erre, hiszen már léteznek robotok, amelyek pontosabb és gyorsabb implantációt végeznek, mint a manuális módszerek. Emellett az AI-alapú röntgen- és CT-elemzés is egyre nagyobb teret nyer, hiszen a mesterséges intelligencia képes olyan apró elváltozásokat is felismerni, amelyeket az emberi szem esetleg nem venne észre. Ez különösen hasznos a fogágybetegségek vagy a rejtett szuvasodások korai felismerésében.
Ami viszont a személyre szabott szájhigiénés tanácsadást, a fogtöméseket vagy a gyökérkezeléseket illeti, ott továbbra is a szakember tudása, tapasztalata és empátiája marad a meghatározó. Egyelőre az emberi kéz precizitása és a pácienssel való személyes kapcsolat pótolhatatlan. Egy biztos: a technológia folyamatos fejlődésével érdemes nyitottnak maradni és kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek valóban jobbá és hatékonyabbá tehetik a fogászati ellátást.
Kép forrása: Mester Emese
Magyarországon nem sok dentálhigiénikus fektet akkora hangsúlyt a fenntarthatóságra, mint te. Mit tapasztalsz, a fogorvosok mennyire nyitottak erre a szemléletre?
Magyarországon a dentálhigiénikusoknak még mindig nincs igazán nagy mozgásterük. Ennek ellenére azt látom, hogy nagyon nyitottak a fenntarthatóságra – ezt mutatja, hogy már van egy mentorált csoportom is, akikkel együtt dolgozom, és őket kifejezetten érdekli, milyen lépéseket tehetnek ezen a téren. A fogorvosoknál viszont nagyon vegyes a kép. Vannak, akik teljes mértékben támogatják a zöld gondolkodást, és a közösségi médiában is büszkén mutatják be, hogy a pácienseik saját poharat hoznak az öblítéshez és kommunikálják ennek a jelentőségét. Ugyanakkor van, ahol falakba ütközöm. Egyesek például azzal érvelnek, hogy a páciensek azt hihetik, „nincs pénzünk pohárra”, mások pedig egyszerűen nem tartják fontosnak a zero waste szemléletet. Összességében azt látom, hogy ez nem elsősorban a szakmán múlik, hanem az egyéni hozzáálláson, de hiszem, hogy a szemléletváltás idővel egyre szélesebb körben elérkezik ezen a területen is.
Egy korábbi interjúdban olvastam, hogy a fogászati kezeléseknek kiemelkedően magas a karbonlábnyoma. Mi ennek az oka?
A fogorvosi beavatkozások, különösen a megelőzhető kezelések, jelentős környezeti terhelést jelentenek az egészségügyben. Ezzel szemben a prevenció egyértelműen környezettudatos megközelítés, hiszen ha megfelelően ápoljuk a fogainkat, csökkenthetjük a nagy ökológiai lábnyommal járó beavatkozások szükségességét. Egy brit kutatás szerint az egészségügy teljes karbonlábnyoma 5%, amelyből a fogorvosi ellátások önmagukban 3%-ot tesznek ki. Ez azt jelenti, hogy a fogászat az egyik legjelentősebb szén-dioxid-kibocsátó ágazat az egészségügyön belül. Pedig ha megfelelő hangsúlyt fektetnénk a prevencióra, akkor a legkisebb karbonlábnyommal járó kezeléssel – a fogászati szűrővizsgálattal – is megőrizhetnénk a páciensek szájüregi egészségét.
Mit jelent mindez számokban?
Egy brit kutatás szerint egy általános fogászati ellenőrzés körülbelül 5,5 kg, míg egy dentálhigiénés kezelés – például egy fogkő-eltávolítás – 6,5 kg szén-dioxid-kibocsátással jár. Ehhez képest egy egyszerű esztétikus tömés, amelyet szuvas fog esetén alkalmaznak, már 14,8 kg szén-dioxidot termel, míg a rettegett gyökérkezelés 23,3 kg-ot. Ez azt jelenti, hogy egy elkerülhető fogászati beavatkozás háromszor-négyszer nagyobb környezeti terhelést jelent, mint egy megelőző kezelés. Ezért is tartom küldetésemnek az edukációt, hiszen ha időben megtanítjuk a pácienseinknek a helyes fogmosási technikát és az otthoni szájápolás alapjait, sok esetben elkerülhetővé válhatnak a jelentős karbonlábnyommal járó kezelések.
Kép forrása: Mester Emese
Otthon hogyan tehetjük fenntarthatóbbá a szájápolási rutinunkat? Mire érdemes odafigyelni?
Ha a szájhigiéniánk megőrzése mellett a környezetünk védelme is fontos számunkra, néhány egyszerű lépéssel tudatosabbá és fenntarthatóbbá tehetjük a napi rutinunkat. Az egyik legfontosabb, hogy rendszeresen, legalább félévente részt vegyünk fogászati ellenőrzésen és dentálhigiéniai kezelésen.
A napi szájápolás során törekedjünk a hatékonyságra és a fenntarthatóságra egyaránt. Fontos, hogy naponta kétszer, reggel és este alaposan mossunk fogat a dentálhigiénikus által javasolt technikával, hiszen ezzel megelőzhetjük a komolyabb beavatkozásokat.
„A fogmosás önmagában azonban nem elegendő, ezért mindennap tisztítsuk meg a fogközeinket is, fogselyemmel vagy a megfelelő méretű fogköztisztító kefével.”
Ezekből válasszuk a környezetbarát verziót: az eldobható fogköztisztító kefék helyett például érdemes cserélhető fejes változatot használni, hiszen így csak a fejet kell cserélni, nem az egész eszközt és egy jó minőségű elektromos fogkefe is fenntarthatóbb megoldás lehet hosszú távon. Fogselyemből is léteznek már lebomló, műanyagmentes alternatívák, azonban ezek jellemzően sérülékenyebbek, így használatukhoz némi rutin szükséges. Aki azonban már magabiztosan fogselymez, annak érdemes kipróbálnia ezeket a zero waste megoldásokat.
Sokan nem gondolnak rá, de a fogkrém kiválasztásával is csökkenthetjük a felesleges hulladék mennyiségét. Érdemes olyan terméket keresni, amelynek nincs külön papírdoboza, hiszen így elkerülhetjük az extra csomagolóanyagok felesleges felhalmozódását.
Szerző: Jean Orsolya
(Kiemelt kép forrása: Mester Emese)
