Mi lenne, ha az öregedés nem elkerülhetetlen leépülés lenne, hanem egy minta, amit meg lehet fejteni, értelmezni és befolyásolni? Dr. Natalia Trpchevska, a svájci AYUN Klinika longevity szakértője szerint az öregedés kulcsa nem a csodaszerekben vagy a futurisztikus terápiákban rejlik, hanem abban, hogy megtanuljuk értelmezni testünk jelzéseit – még jóval azelőtt, hogy egy betegség felütné a fejét. A Karolinska Intézetben végzett tudományos munkáját és a klinikai gyakorlati tapasztalatait egyesítve Trpchevska hidat épít a tudományos mélység és a hétköznapi egészségstratégiák között. Ebben a beszélgetésben elmeséli, hogyan formálják a megelőzés jövőjét a személyre szabott biomarkerek, a genetikai összefüggések és a rendszerszintű gondolkodás, valamint miért válhat az alkalmazkodóképesség – nem pedig a fiatalság – az új aranyszabállyá, ha valóban kivételes egészségről beszélünk.
Mi keltette fel eredetileg az érdeklődését a longevity és az öregedés tudománya iránt?
„Az fogott meg igazán, hogy az öregedés nagy része megelőzhető, ha tudjuk, mit keressünk. Ennek kapcsán éreztem rá igazán, miről is szól a hosszúélet-orvoslás: a mintázatok korai felismeréséről és a tudatos átformálásukról. A longevity tudománya szinte természetes folytatása volt a kíváncsiságomnak, hogy megértsem az emberi test működését, és hogy hogyan tudunk ráhangolódni a test saját biológiai intelligenciájára, ahelyett hogy ellene dolgoznánk.”
Dr. Trpchevska útja a genetikával kezdődött, ugyanis lenyűgözte, hogy testünk úgy működik, mint egy finoman összehangolt, egymásra épülő rendszerekből álló egész. A genetikát egy alapnak, egyfajta működési tervrajznak tekintette, ahol még a legapróbb eltérés is teljesen más egészségi állapothoz vezethet. Ahogy egyre mélyebben foglalkozott az öregedéssel összefüggő betegségekkel, kutatóként és klinikai szakemberként egyaránt, egyre világosabbá vált számára, hogy az öregedés nem a véletlen műve. Finom, fokozatos eltolódások irányítják, amelyek gyakran már évtizedekkel az első tünetek előtt elkezdődnek.
Tudományos gondolkodásmódját a Karolinska Intézet alakította – itt tanulta meg, hogyan kell mindent kérdőre vonni, és soha nem megelégedni az első válasszal. Ezt az analitikus hozzáállást ma is magával viszi az AYUN-nál végzett munkájába. „A mély tudományos felismeréseket kézzelfogható, személyre szabott stratégiává formáljuk” – magyarázza, hozzátéve: az adatokból olyan eszközök születnek, amelyek segítik a pácienseket tudatosan építeni a következő évtizedeiket.
AYUN Klinika, Svájc
Az AYUN Svájc első walk-in (bejelentkezés nélküli) longevity klinikája – mitől erős ez a modell, és mik az esetleges hátrányai?
„Eltávolítottuk az akadályokat – nincs szükség beutalóra, és megszűnt a szakemberek elszigetelt működése. Bárki bejöhet puszta kíváncsiságból, és mély betekintést nyerhet a saját biológiájába. Ez a közvetlen hozzáférés rendkívüli előny, különösen egy olyan területen, amelyet gyakran exkluzívnak, vagy csak a betegek, illetve az elit privilégiumának tartanak.”
A klinika orvosszakmai vezetőjeként úgy véli az AYUN ereje abban rejlik, hogy a tudományt anélkül teszi elérhetővé, hogy elveszítené annak mélységét. A valódi hatás eléréséhez azonban szemléletváltásra van szükség. „Egy ilyen kivizsgálás nem valamiféle wellness luxus, ez egy tudatos befektetés a saját jövődbe” – állítja. A prevenció újradefiniálása az egyik legnagyobb kihívás ezen a területen: „alapvető szükségletként kell rá tekinteni, nem pedig kiváltságként”.
Viszont ez a paradigmaváltás nem állhat meg az egyes klinikáknál – a szakértő szerint a longevity-orvoslás strukturális fejlődést kíván: széttöredezett ellátás helyett integrált rendszert. Ma az egészségügy még mindig darabokban működik: egy orvos a szívre, egy másik a hormonokra, egy harmadik pedig a kimerültségre. Csakhogy az öregedés nem így zajlik. „Ez egy rendszerszintű folyamat” – magyarázza. Ezért az AYUN-nál különböző szakterületek képviselői – orvosok, genetikusok, táplálkozási szakemberek, fiziológusok – valós időben dolgoznak együtt egy közös cél mentén: hosszú távú, reziliens egészség. A szakértő abban bízik, hogy ez a modell nem kuriózum marad, hanem új sztenderddé válik.
AYUN Klinika, Svájc
Ha tervezhetne egy aranyszabvány szerinti vizsgálatot, Dr. Trpchevska a genetikát valós idejű funkcionális markerekkel egyesítené – CGM (folyamatos glükóz monitorozás) a metabolikus egészségre, HRV (szívfrekvencia-variabilitás) a stressztűrésre, VO₂max és gyulladásos markerek.
„A genetika megmutatja a tested tervrajzát – azt, hogyan van megtervezve a működése –, a többi marker viszont arról árulkodik, milyen hatékonyan alkalmazkodsz, regenerálódsz és reagálsz az élet történéseire itt és most.”
A kettő együtt számít: a genetika a hosszú távú képhez, a funkcionális markerek a jelenhez. Így tudunk továbblépni a statikus diagnosztikától az adaptív egészségmenedzsment felé, ahol a megelőzés igazán hatékonnyá válik.
AYUN Klinika, Svájc
Mi hiányzik még ahhoz, hogy a genetikai tesztek rutinszerűen beépüljenek a megelőző orvoslásba?
„A tudomány már készen áll. Ami hiányzik, az egy integráltabb rendszer.” A szakértő szerint ma már képesek vagyunk azonosítani kulcsfontosságú génvariánsokat, amelyek a gyulladással, a méregtelenítéssel, a hormonanyagcserével, a tápanyagok feldolgozásával vagy épp a böjtre és gyógyszerekre adott reakcióval kapcsolatosak. De a gyakorlati alkalmazás elmarad.
„Olyan klinikai rendszerekre van szükség, amelyek a genetikai tudást a mindennapi ellátásban is hasznosítják – nemcsak kutatási vagy elit környezetben.”
„A visszatartó erő inkább rendszerszintű, semmint tudományos.” – teszi hozzá. Az infrastruktúra egyszerűen még nem épült ki. Az egészségügyi dolgozók többsége nem kapott képzést arra, hogy érdemben értelmezze a genetikai adatokat, és kevés az olyan protokoll, amely ezeket személyre szabott kezeléssé fordítaná le. Egyelőre az ilyen típusú ellátás leginkább olyan specializált intézményekben érhető el, mint az AYUN, ahol a genomika segítségével már most táplálkozási, hormonháztartást támogató és betegségmegelőző programokat hoznak létre. „A jövő már itt van, csak egyenlőtlenül oszlik el. Most az a feladatunk, hogy felelősen tegyük elérhetővé mindenki számára.”
AYUN Klinika, Svájc
A genetikai adatok személyre szabott kezelési protokollokká alakítása ma már elképzelhetetlen a számítógépes genomika rohamos fejlődése nélkül, ami jelenleg leginkább a kockázatok besorolására alkalmas – például megmutatja, hogyan reagál valakinek a szervezete a hormonokra, a méreganyagokra, a gyulladásra és a stresszre. „Ez jobb kiindulópontot ad a személyre szabott megközelítéshez.” – magyarázza. De az igazi áttörés még előttünk áll. A következő öt évben a genomikától azt várja, hogy a leíró szerepből kilépve előíróvá váljon: megmutatva nemcsak azt, mit kezeljünk, hanem azt is: mikor, hogyan, és milyen dózisban.
Ha mindez találkozik a mesterséges intelligenciával és a folyamatos adatkövetéssel, akkor olyan valós idejű, rugalmas egészségügyi stratégiák születhetnek, amelyek együtt alakulnak az egyén biológiájával és környezeti hatásaival.
Még a legkorszerűbb genetikai modelleknek is a test pillanatnyi állapotából kell kiindulniuk. Itt lépnek színre a biomarkerek – amelyek nemcsak arra jók, hogy előre jelezzék a betegségeket, hanem arra is, hogy megmutassák, milyen hatékonyan működik a szervezet éppen most. „A legerősebb biomarkerek azok, amelyek valódi képet adnak a test funkcionális állapotáról.” – hangsúlyozza. Kiemeli a VO₂max értéket, amely meglepően pontos prediktora a hosszú életnek, valamint a böjt utáni inzulinszintet, a glükóz-ingadozást és a gyulladásos mutatókat, például a hsCRP-t vagy az IL-6-ot. Ha ezeket együttesen vizsgáljuk, pontos képet kapunk arról, hogyan reagál a test a stresszre – anyagcsere, hormonális és sejtszinten is –, ezáltal pedig kézzelfogható lehetőségeket kapunk a változtatásra.
AYUN Klinika, Svájc
Ha a hosszú élet lesz az új norma, Dr. Trpchevska szerint az egészség valódi mércéje az alkalmazkodóképesség lesz – annak képessége, hogy regenerálódjunk, újra fókuszáljunk, és mentálisan is stabilak maradjunk a mindennapi nyomás közepette. „A kivételes egészség többé nem pusztán a betegségek hiányát jelenti majd, hanem a cselekvőképességet, a szellemi frissességet és azt, hogy valódi figyelemmel és odafordulással éljük meg a mindennapokat – akár 80 évesen is.” Mindez pedig jóval a diagnózisok előtt elkezdődik.
„A tested folyamatosan kommunikál veled – és minél előbb megtanulod meghallani ezeket az üzeneteket, annál nagyobb befolyásod lesz arra, hogyan alakul a jövőbeni egészséged.”
Dr. Natalia Trpchevsk szerint végsősoron a longevity nem az örök fiatalság hajszolását vagy az idő visszatekerését jelenti, hanem tudatos jelenlétet és felelős döntéseket – okos, apró lépéseket, még mielőtt valódi probléma alakulna ki. „Így veszi kezdetét az igazi változás.”
A cikk termékmegjelenítést tartalmaz.
Szerző: Révész Bogi
(Kiemelt kép: Dr. Natalia Trpchevska)
