A nem iparosodott társadalmak lakói körében nem lelhető fel olyan kapcsolat a krónikus gyulladás (inflammation) és az időskori betegségek között, mint az iparosodott országok esetében – állapította meg egy friss kutatás, amely négy országban közel 3000 felnőttet vizsgált.
A gyulladás – rövid távon – fontos gyógyító mechanizmus, amellyel az immunrendszer a fertőzésekre reagál, de ha ez az állapot hosszú távon fennáll, krónikussá válik, és számos betegség kialakulását vagy súlyosbodását eredményezheti. A Nature Aging című szakfolyóiratban június 30-án megjelent tanulmány szerint, a krónikus gyulladás – amelyet eddig az öregedés univerzális velejárójának tartottak – valójában az iparosodott életmód sajátossága lehet. Ez a felismerés alapjaiban kérdőjelezi meg, hogyan értelmezi az orvostudomány az öregedő emberi szervezet változásait, és miként vizsgálja a környezeti tényezők hatását.
A kutatók olaszországi és szingapúri résztvevők, valamint Bolívia és Malajzia félig vagy egyáltalán nem iparosodott közösségeiben élő őslakosok vérmintáit elemezték, a gyulladással összefüggő fehérjék szintjét vizsgálva.
Az eredmények azt mutatták, hogy az olasz és szingapúri csoportban a gyulladás szintje az életkor előrehaladtával emelkedett, és olyan betegségekkel mutatott kapcsolatot, mint a krónikus vesebetegség. Ezzel szemben az őslakos közösségekben élőknél a gyulladás szintje nem nőtt az életkorral, és nem járt együtt egészségi állapotromlással sem.
Ez az eredmény arra utal, hogy „nem igaz az a feltételezésünk, hogy a gyulladás az öregedés elkerülhetetlen eleme” – mondja Thomas McDade, a Northwestern Egyetem biológiai antropológusa, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy „nem szabad azt feltételeznünk, hogy a gyulladás és az öregedés közötti kapcsolat általánosítható.”
„Olyan ponthoz érkeztünk most, ahol újragondoljuk a gyulladásos folyamatok egész természetét” – mondja a tanulmány társszerzője, Alan Cohen, aki öregedés kutatással foglalkozik a New York-i Columbia Egyetemen. „Azok a dolgok, amelyeket a nyugati iparosodott népességeken végzett számos kutatás alapján univerzálisnak gondolunk, valószínűleg csak a mi környezetünk sajátosságai” – állapítja meg a tudós.
Kép forrása: Pheelings media
Nyugati jelenség az inflammaging?
A kutatók öregedés hátterében álló biológiai folyamatokról szóló ismereteinek nagy része a fejlett országokban végzett kutatásokból származik, és ebben a tudományos diskurzusban alakult ki az a konszenzus, mely szerint a gyulladás az életkor előrehaladtával fokozódik és krónikussá válik. Ezt a jelenséget írjuk le az inflammaging kifejezéssel, amely az inflammation (gyulladás) és az aging (öregedés) szavak összetételéből áll, utalva az öregedés gyulladásserkentő hatására. Kutatások sora igazolja, hogy az inflammaging hozzájárulhat az Alzheimer-kór, a cukorbetegség és a szívproblémák kialakulásához. Ezek a betegségek azonban ritkán fordulnak elő a nem iparosodott társadalmakban élők körében.
Cohen és munkatársai annak vizsgálatára, hogyan befolyásolja a gyulladás az öregedést különböző környezeti feltételek között, összesen 1041 olaszországi, 941 szingapúri, 536 bolíviai Tsimane törzsből származó, valamint 358 malajziai Orang Asli őslakos vérmintáját elemezték. Minden csoportban az emberek több mint 50%-a nő volt.
A kutatás középpontjában nyolc, úgynevezett citokin állt – ezek az immunrendszer által kibocsátott jelzőfehérjék kulcsszerepet játszanak a gyulladásos válaszokban. A kutatók azt vizsgálták, miként változik e fehérjék szintje az életkor előrehaladtával, valamint arra is kíváncsiak voltak, hogy magas szintjük kapcsolatba hozható-e az időskorra jellemző betegségekkel.
Az olaszországi és szingapúri résztvevők vérmintáiban az életkor előrehaladtával fokozatosan emelkedett a citokineknek, a gyulladásos markereknek a szintje, ami számos betegséggel – elsősorban krónikus vesebetegséggel és cukorbetegséggel – mutatott összefüggést. A kutatók szerint ez az eredmény összhangban állnak a korábbi vizsgálatokkal. „Erre mindenki számított” – jegyzi meg Cohen.
Meglepő eredmény: lehet, hogy a gyulladás mégsem okoz időskori betegségeket?
A bolíviai és a malájziai őslakos közösség résztvevőinél azonban minden életkorban magas volt a citokinek szintje, és stabil maradt az életkor előrehaladtával. Ráadásul a citokinek jelenléte nem volt összefüggésben semmilyen, az öregedéshez és a gyulladáshoz társított betegséggel. A kutatók szerint, az őslakosok emelkedett citokin-szintje a szerveztük válaszreakciója lehet a paraziták, a baktériumok vagy a vírusok által okozott gyakori fertőzésekre.
A vizsgálat eredménye arra utal, hogy az eddigi kutatói feltételezéssel ellentétben, a gyulladásos fehérjék nem mindig a károsodás jelei. A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a gyulladásnak különböző szerepe van eltérő környezeti körülmények között.
„Elképzelhető, hogy egész életünk során magas a gyulladásos markerek szintje, és mégsem jelentkeznek nálunk a gyulladáshoz társított betegségek” – mondja Cohen.
Kép forrása: Perfect Wave
Az immunrendszer szerepe
Bár egyelőre nem tudni pontosan, miért mutatnak ekkora eltérést a különböző földrajzi területeken élő népcsoportok eredményei, McDade szerint több tényező is szerepet játszhat. Ilyen például az étrend, a fizikai aktivitás mértéke, valamint az iparosodott társadalmakra jellemző krónikus stressz. Ezek mind rontják a szervezet gyulladásszabályozó képességét, és hozzájárulhatnak a gyulladás krónikussá válásához – ez pedig az életkorral összefüggő betegségek kialakulásának egyik kulcstényezője lehet. A nem iparosodott közösségekben ezzel szemben az immunrendszer működése jóval fegyelmezettebb: „bekapcsol, amikor szükséges, és kikapcsol, amikor már nincs rá szükség” – magyarázza McDade. „A jövőbeli kutatások izgalmas lehetőséget kínálnak arra, hogy mélyebben és pontosabban megértsük, mi állhat e különbségek hátterében” – teszi hozzá.
A gyulladás tehát nem maga a probléma, hanem az, ahogyan a testünk – és társadalmunk – reagál rá. A kérdés nem csupán biológiai, hanem kulturális is: mitől válik a gyógyulásból betegség? Talán itt az ideje, hogy ne csak az öregedést, hanem az öregedéshez való hozzáállásunkat is újragondoljuk, és megnézzük mit tehetünk mi és mit tesz a környezetünk ebben a folyamatban?
Az eredeti cikk a nature.com oldalán olvasható.
Szerző: Dr. Ujhelyi Nelli – főszerkesztő, Lonegvity Magazin
(Kiemelt kép forrása: Corona Borealis Studio)
Forrás:
Ezek is érdekelhetnek:
