A karácsony és az új évi ünnepkör az emberi kapcsolatok ünnepe: a család, barátok és közösségek találkozásának ideje. A tudomány szerint ezek a kapcsolódások nemcsak a lelkünket, hanem az életünket is meghosszabbíthatják. Milyen biológiai folyamatok igazolják mindezt, és miért válhat a közösségi élet a longevity alappillérévé?
A közösség, mint élet-hosszabbító tényező
Aki tartozik valahova, akinek van kit felhívnia, kihez hazamennie, kire támaszkodnia, nincs egyedül. Ha öröme van, és megoszthajta másokkal, az az érzés megsokszorozódik. Önmagában a boldogságot okozó élmény kimondása bizonyítottan erősíti a pozitív érzést, de ha magunk vagyunk, miért mondanánk ki örömünket? Ha baj ér bennünket, baleset vagy betegség, egy társ, a családtagok és a barátok jelenléte, segítsége kulcsfontosságú. A két szélsőséges, kiragadott példa mutatja, akinek vannak emberi kapcsolatai, boldogabb és kiegyensúlyozottabb életet élhet. De önmagában nem csupán erről van szó, amikor azt mondjuk, a közösségi kapcsolatok élethossznövelő hatással bírnak.
Az erős társas kapcsolatok szerepet játszanak az egészséges öregedésben. Egy 2010-es kutatás kimutatta, hogy azoknál, akik szoros társas kapcsolatokkal rendelkeznek és aktív szociális életet élnek, akár 50%-kal is csökkenhet a korai halálozás esélye. Szintén vizsgálatok bizonyítják, hogy a magány, ezzel szemben növeli a gyulladásos folyamatokat, a neurodegeneratív betegségek kialakulásának esélyét, gyengíti az immunrendszert, kihat az alvásminőségre és emeli a depresszió kockázatát.
A kapcsolódások ünnepe
Az év végi időszak ünnepei, a kapcsolatok szimbolikus és gyakorlati megerősítését teszi lehetővé. A közös étkezések során, az egymással megosztott idő és figyelem, a szeretet legősibb formáját hívja életre. Sokszor gondoljuk és érezzük is az ellenkezőjét, de a szeretteinkkel eltöltött idő a legtöbb esetben csökkenti a stresszt, és erősíti a „valahova tartozás” érzését, az emberi kötődést. Karácsonykor és az új évi ünneplésben ezek a rituálék különösen hangsúlyosak, ami megmutatja nekünk, hogy a közösség nemcsak a jelenben, hanem az életünk egészében támaszt nyújt.
Korábban a szüleink támogattak minket, gondoskodó szeretetükkel neveltek bennünket, és lehet, hogy lassan megcserélődik a szerepünk, és mi óvjuk, védjük őket az idő múlása miatt előtérbe kerülő gondoktól. A betöltött pozíciónk változhat, de a kapcsolódás köztünk folyamatos.
Kép forrása: Ground Picture
A társas együttlét biológiai háttere
A családi ölelések, baráti mosolyok és meghitt beszélgetések során testünk oxitocint szabadít fel.
Ez a hormon nemcsak érzelmi jóllétet biztosít, hanem csökkenti a szorongást, mérsékli a stresszt és erősíti az immunrendszert.
Az értékes és kiegyensúlyozott közösségi kapcsolódás segíti a kortizolszint, vagyis a stresszhormon csökkentését. Azok az emberek, akik rendszeresen vesznek részt társas eseményeken, kisebb eséllyel szenvednek krónikus stressztől, amely számos betegség, például a szívproblémák vagy a cukorbetegség melegágya lehet.
A magányos embereknek gyakran gyengébb az immunrendszere, és ezáltal könnyebben és gyakrabban lesznek betegek. Az emberi kapcsolatokkal rendelkezőknél viszont megfigyelték, hogy a társas kapcsolódások a szervezetük immunválaszaira is hatással vannak, erősítve azt.
Mit tanulhatunk a kék zónákból?
A világ kék zónáinak lakói részben épp az erős szociális kapcsolódásoknak köszönhetik kimagaslóan hosszú élettartamukat.
Ezekben a régiókban – például Okinawán vagy Szardínián – az emberek nemcsak az átlagnál tovább élnek, hanem jól is érzik magukat idős korukban is, és ennek egyik alapja a közösségi élet. Az idősebb családtagoknak szerepük, feladatuk és helyük van a családban és a helyi közösségben is. A szociális kötelékek szorosak, az idősek nem izolálódnak, hanem aktív szereplői a mindennapoknak. Dan Buettner, a kék zónák titkait vizsgáló könyvében részletesen bemutatja, hogyan élnek testi-lelki egészségben, a sokszor 100 év feletti idősek, és azt is, mennyire fontos emberi kapcsolatok játszanak szerepet a hosszú, boldog életükben. (Dan Buettner 2024)
Kép forrása: Branislav Nenin
Szervezzünk programot az ünnepek utánra
Az ünnepek a pihenés és kulináris élmények mellett, arra is lehetőséget adnak, hogy a longevity szemléletnek megfelelően, hosszabb távon gondolkodjunk. Hogyan tudnánk a karácsony melegségét és kapcsolódásait átmenteni a mindennapokba? Pont a legalkalmasabb pillanat a mostani, amikor találkozunk, együtt vagyunk, hogy elkezdjünk egy újabb közös programot megszervezni. Az asztal körül ülve az időpont-egyeztetés és a program kitalálás is könnyedén megoldható. Közös korcsolyázás, színházi előadás vagy egy újabb családi vacsora, bármit is válasszunk, a lényeg az együttlét. Itt az idő, tervezzünk be januárra egy újabb találkozót!
A rendszeres családi találkozók, a baráti esték és a közösségi programok mind olyan hosszú távú befektetések, amelyek az életminőséget javíthatják és az éveink számát is növelhetik.
Miért ne találkozhatnánk sűrűbben családtagjainkkal, barátainkkal? Most már tudjuk, nemcsak azért érdemes emberi kapcsolataink tüzének lángját táplálni, mert jó érzést jelent számunkra a kapcsolódás, hanem azért is, mert tovább élhetünk általa. Mi is és a szeretteink is, s ha év közben is tudunk sűrűbben találkozni, beszélgetni, közös programokat szervezni, akkor több boldog karácsonyt tölthetünk el együtt.
Egy korábbi cikkünkben a szerelmi kapcsolatok élethosszabbító szerepéről írtunk, ha kíváncsi vagy a teljes cikkre, kattints ide. Nemrég megjelent cikkünkben a gyermekeinkre fordított minőségi idő szerepéről írtunk, olvasd el írásunkat ide kattintva.
Szerző: Dr. Ujhelyi Nelli – főszerkesztő, Longevity Magazin
(Kiemelt kép forrása: Branislav Nenin)
Forrás:
- Dan Buettner (2024) A hosszú élet titkai – Kék Zónák, ahol az emberek a legtovább élnek
