A cikk termékmegjelenítést tartalmaz.
Háziorvosként a holisztikus szemléletet, sportorvosként pedig azt tanulta meg, mennyi mindent leshetnénk el az élsportolóktól – a tudatos táplálkozástól kezdve a preventív szemléletig. Dr. Töllösy Judit, a The Longevity Hub szakértője ezért is fordult egyre mélyebben az életmódorvoslás, táplálkozástudomány felé. A doktornővel arról beszélgettünk, miért nő drasztikusan az anyagcsere-betegségek száma a fiatalok körében is, melyik étrend lehet hosszú távon is fenntartható, hogyan készülhet fel a női szervezet a várandósságra, és miért a tudatos felelősségvállalás az egészségmegőrzés legfontosabb kiindulópontja.
A sportorvoslástól a táplálkozástudományig
Dr. Töllösy Judit szülővárosában, Pécsett kezdte orvosi pályáját, háziorvosként. 2003-ban költözött Budapestre, miután állást kapott a Sportkórházban, ahol válogatott sportolók belgyógyászati szűrését és vizsgálatát végezte.
„Korábban válogatott atléta voltam, így eleve erős kötődésem volt a sporthoz. Orvosként pedig egészen más élményt jelentett sportolókkal dolgozni, mint betegekkel. Megszereztem a sportorvosi szakvizsgát, és a táplálkozástudományba is alaposabban beleástam magam, mert elkezdett foglalkoztatni a kérdés: ha ilyen nagy jelentősége van az alapvetően egészséges sportolók életében a jól megválasztott táplálkozásnak, vajon milyen hatással lehet az átlagpopuláció egészségi állapotára?” – mondja a doktornő.
A háziorvosi munkából Judit az alaposságot és a holisztikus szemléletet vitte tovább magával. Megtanulta, hogy a szervezet működését mindig összefüggéseiben kell vizsgálni, mert a tünetek hátterében gyakran több, egymással összefüggő probléma húzódik meg, melyek felismerése és rendszerszintű kezelése az orvos felelőssége. A sportorvosi tapasztalat más típusú tanulságokat hozott számára.
„Az élsportolók számára természetes a teljesítményközpontú gondolkodás, a koncentráció és az önfegyelem. Célorientáltak, pontosan tudják, mikorra kell újra csúcsformában lenniük – például egy közelgő verseny miatt –, ami lehetővé teszi a terápiás terv pontos időzítését is. Ez az intenzív együttműködés engem is arra ösztönzött, hogy gyorsabban, rugalmasabban és célzottabban dolgozzak” – mondja Judit, aki szerint az élsportolóktól sok mindent érdemes ellesni. A rendszeres mozgás mindenki számára hasznos, de a táplálkozás terén is követhetnénk a példájukat: lehetnénk tudatosabbak, tájékozottabbak, nyitottabbak. Ez a fajta egészségtudatosság ugyanis már rövid távon is érezhetően javítja az általános állapotot.
Anyagcserezavarok nyomában: a modern élet hatásai
Judit azért is fordult később a táplálkozástudomány felé, mert azt tapasztalta, hogy a magyar lakosság jelentős része – körülbelül 65-70%-a – túlsúlyos.
„Már akkor világossá vált számomra, hogy az étkezés, a mozgás és általában az életmód kulcsszerepet játszik az egészség megőrzésében” – mondja. Ez a felismerés később, a Sportkórház olimpiai rendelőjében még inkább megerősödött benne, amikor napi szinten követhette dietetikus kollégája munkáját és láthatta, milyen jelentős hatással lehet már kisebb étrendi változtatás is a sportolók teljesítményére. Ahogy Judit egyre jobban elmélyedt a szakterületében, úgy vált számára egyre nyilvánvalóbbá az is, hogy egyre több ember küzd anyagcsere-problémákkal – ráadásul egyre fiatalabb korban. Ennek szerinte több, egymással szorosan összefüggő oka van:
„Az egyik legfontosabb tényező a környezeti terhelés. Napjainkban egyre több ultrafeldolgozott, génmódosított vagy hormonálisan kezelt élelmiszer kerül a tányérunkra.”
„Bár az Európai Unió élelmiszer-biztonsági szabályozása sok tekintetben szigorúbb, mint például az Egyesült Államoké, még így is számos olyan összetevő kerülhet az élelmiszerekbe, amelyek hosszú távon negatívan befolyásolhatják az anyagcserét, a hormonrendszer működését, sőt, akár a bélflóra egyensúlyát is” – hangsúlyozza.
A másik meghatározó tényező szerinte a krónikus stressz. A mai életformánk rendkívül felgyorsult, folyamatos információáradat zúdul ránk az okoseszközökön keresztül is, ami állandó készenléti állapotban tartja a szervezetet, alig pihenünk. Ennek hatására a kortizolszint – vagyis az egyik stresszhormon szintje – krónikusan magas lehet, ami hosszú távon rontja a szénhidrát-anyagcserét, és hozzájárulhat az inzulinrezisztencia kialakulásához is. Emellett ott van az étkezési szokásaink eltolódása is: az ultrafeldolgozott élelmiszerek túlsúlya, a gyorséttermi megoldások és a rendszertelen táplálkozás, melyek mind hozzájárulnak a probléma súlyosbodásához.
„A legnagyobb gond az, hogy már a gyerekek is túl sok finomított cukrot és zsírt fogyasztanak, keveset mozognak, sok időt töltenek képernyő előtt, és ugyanúgy részei lettek az információs túlterheltség világának, mint a felnőttek. Így nem meglepő, hogy az anyagcsere-betegségek – például az elhízás, az inzulinrezisztencia vagy akár a cukorbetegség – egyre korábbi életkorban jelentkeznek. Sokszor már az anyaméhben rossz anyagcsere környezettel indulnak, a kismamák nem mindig veszik figyelembe, hogy a baba fejlődése már függ az ő anyagcseréjüktől is”- magyarázza a doktornő.
Kép forrása: New Africa
Táplálkozási irányelvek a fenntarthatóság jegyében
„A táplálkozástudomány jelenlegi állása szerint a mediterrán étrend számít az arany standardnak, mivel jelenleg ez rendelkezik a legtöbb tudományos bizonyítékkal az egészségmegőrzés és a krónikus betegségek megelőzése terén.”
„A mediterrán étrend valójában egy komplex táplálkozási szemlélet, amely magában foglalja a jó minőségű növényi zsírok – különösen az olívaolaj – rendszeres fogyasztását, a friss zöldségek és gyümölcsök túlsúlyát, a teljes értékű gabonák előnyben részesítését, valamint a halak és más sovány fehérjeforrások (szárnyasok, joghurt, sajt) gyakori szerepeltetését az étrendben. Só helyett inkább friss zöldfűszerek, fokhagyma.” – sorolja a diéta jellemzőit a doktornő, aki a mediterrán étrend mellett a flexitariánus irányzatot tartja a legéletszerűbbnek: ebben az állati eredetű termékek fogyasztása jóval mérsékeltebb, pl heti egy-két alkalommal szerepel hús.
A hangsúly a túlnyomórészt növényi alapú táplálkozáson van, amely nemcsak zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket tartalmaz, hanem pl. magas fehérjetartalmú gabonákat, álgabonákat, mint az amaránt, quinoa, tönköly-, ősbúza, szejtán, bulgur, köles, hajdina. Ezenkívül olajos magvak, diófélék, fűszerek, friss zöldfűszerek, erjesztett zöldségek is szerepeljenek az étlapon.
A doktornő ezen kívül az OKOSTÁNYÉR-modellt tartja még különösen hasznosnak, ezt a rendelőben is nagyon könnyű elmagyarázni. Eszerint egy átlagos tányér felét magas rosttartalmú zöldségek (vagy kisebb mértékben gyümölcsök) teszik ki, egynegyedét fehérjedús élelmiszerek, a fennmaradó negyedet pedig arányosan a komplex szénhidrátok – például teljes kiőrlésű gabonák – és olyan egészséges zsiradékok, mint az avokádó, az olívaolaj vagy az olajos magvak. Sokszor kéri a pácienseket tányérjaik fotózására.
Míg korábban az inzulinrezisztencia kezelésében a 160 grammos szénhidrátdiéta napi ötszöri étkezéssel számított irányadónak, ma ennek is jóval rugalmasabb a megközelítése:
„Én mindig a személyre szabott étrendet tartom elsődlegesnek. Ha valaki három étkezéssel is jól érzi magát, megfelelő az energiaszintje és stabilak az anyagcsereértékei, akkor az is tökéletesen működhet. A kulcs a szervezet visszajelzéseinek – például a vércukor- és energiaszintnek, az emésztési tüneteknek – a folyamatos figyelése és az ezek alapján történő finomhangolás. Természetesen van, amikor muszáj grammokat számolni, pl. terhességi cukorbetegségben.”
Dr. Töllösy Judit
Divatos téma: az időszakos böjt
A doktornő maga is kipróbálta az időszakos böjtöt a bizonyítottan kedvező élettani hatások miatt (pl. a sejtszintű regeneráció, az autofágia beindulása, gyulladáscsökkentő hatás, inzulinérzékenység javulása, fogyás, nagyobb koncentrációs és mentális tisztaság).
„Körülbelül egy évig ettem napi 6-8 órás időablakban. Mivel én eleve vékony testalkatú vagyok, nem a fogyás volt a cél, hanem az általános egészség támogatása, és kíváncsi voltam a saját tapasztalataimra. Összességében energikusabb lettem, és javult az emésztésem.”
A doktornő ma már egy rugalmasabb rendszert követ, napi 12 órás étkezési ablakkal – vagyis a klasszikus reggeli–ebéd–vacsora beosztást.
Ez egybevág a doktornő által és világszerte elismert Valter Longo ajánlásával is, aki a „böjtöt utánzó étrend” (FMD) koncepciójában hangsúlyozza, úgy is lehet aktiválni a szervezet böjtölésre adott jótékony válaszait, hogy valójában nem kell teljesen koplalni, a 12 órás időablak mellé több napos, ciklikusan ismételt böjtös napokat javasol, egészségi állapottól függő gyakorisággal.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy vannak olyan állapotok, amikor a böjt kifejezetten ellenjavallt, vagy orvosi felügyeletet igényel. Ilyen például a cukorbetegség, a teherbeesési nehezítettség, várandósság, szoptatás, egyes krónikus betegségek, vagy akár bizonyos változókori állapotok. A böjt ugyanis, főként, ha nem megfelelően van felépítve, megterhelheti a hormonrendszert, sőt, akár teljesen fel is boríthatja annak működését.
Tehát a böjt is – mint minden étrendi beavatkozás – csak az egyéni állapot és egészségi háttér figyelembevételével javasolható.
Várandósságra készülve: testi-lelki egyensúlyban
Töllösy doktornő számára kiemelten fontos a várandósságra való felkészítés, amelyet holisztikus szemlélettel közelít meg. Meggyőződése, hogy a test, a lélek és a szellem egyensúlya elengedhetetlen ahhoz, hogy egy nő valóban felkészülten vágjon bele a gyermekvállalásba. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a laborértékei, petefészkei, méhe rendben vannak, hanem azt is, hogy az élete többi területén is jelen van a belső stabilitás és a harmónia. Fontos, hogy a nő – és lehetőség szerint a párja is – olyan életszakaszban legyen, amelyben a stressz minimálisra csökkenthető, van tér a lassulásra, az önreflexióra, a kapcsolódásra. A rendszeres mozgás pedig nemcsak fizikai, hanem mentális szempontból is kulcsfontosságú. Ez az összetett egyensúly teremti meg a stabil alapot egy egészséges várandóssághoz.
„Gyakran hangzik el a kérdés: »Két hónap múlva szeretnék teherbe esni, mit kell tennem?« – holott a természetes fogantatás nem algoritmus szerint működik. Természetesen elvégezzük a szükséges kivizsgálásokat, de ha minden rendben van, a legfontosabb feladat sokszor az, hogy csökkentsük a stresszt és a teljesítménykényszert” – hangsúlyozza Dr. Töllösy, aki szerint ehhez szorosan kapcsolódik egy másik, egyre gyakoribb probléma: a testképzavar. Ennek hátterében gyakran a közösségi média áll, amely torz testképet közvetít. Ez pedig sokakat extrém kalóriamegvonásra, koplalásra sarkall, és aránytalanul alacsony testzsírszázalék fenntartásához vezet, ami akadályozhatja a teherbeesést is.
„Vannak pácienseim, akik alapvetően egészségesek, de a túl alacsony testzsírszint miatt felborul a hormonrendszer, rendszertelenné válik a menstruációjuk, vagy teljesen elmarad a ciklus. Ilyenkor nem fogyni, hanem tudatos, szakmai kontroll mellett hízni kellene, hogy a szervezet újra biztonságosnak érzékelje a várandósság lehetőségét.”– magyarázza a doktornő a testsúly és a teherbeesés közötti összefüggéseket és kiemeli:
a családtervezésre való ráhangolódás nem egy sprint, hanem egy finomhangolt folyamat, amelyhez meg kell adni a teret és az időt.
Kép forrása: Julia Pavaliuk
Rendszerszintű gondolkodás – a longevity szolgálatában
„Szerencsésnek érzem magam, hogy a Maternity magánklinikán egy olyan rendszerben dolgozhatok, ahol a csapatmunka valóban működik. A klinika indulásakor az volt a cél, hogy egy helyen elérhető legyen minden szakterület, amelyre egy nőnek szüksége lehet a fogamzóképes kortól az időskorig – nálunk ez a gyakorlatban is megvalósul. Az állami ellátásban – és sajnos sok magánintézményben is – ennek az ellenkezőjét látom. Saját példámon keresztül is megtapasztaltam, mennyire széttagolt a rendszer: egyik vizsgálat az egyik intézményben történik, mondjuk egy képalkotó vizsgálat máshol, a laborvizsgálatok általában a háziorvosnál, de közben senki nem fogja össze az eredményeket. A páciensek gyakran tanácstalanok, nem tudják, hová forduljanak, hol kaphatnának hiteles és valóban releváns választ” – hívja fel a figyelmet az ellátórendszer egyik legsúlyosabb hiányosságára Dr. Töllösy. – „Az lenne az ideális, ha a betegellátásban általánossá válna az interdiszciplináris szemlélet, ahol a különböző szakterületek nem elszigetelten, hanem együttműködve, egymást erősítve dolgoznak.”
S hogy mit jelent a doktornő számára a longevity szemlélet?
„Az idén szereztem meg European Lifestyle Medicine Organization nemzetközi diplomáját, a képzés során vált nekem is nyilvánvalóvá a válasz erre a kérdésre.
Számomra a longevity – vagyis a hosszú, egészséges és kiegyensúlyozott élet – alapja ebben a túlterhelt világban a tudatosság.”
„Nem is gondolnánk, mennyi ponton tudunk beavatkozni saját életünkbe, ezáltal egészségünkbe, de ehhez meg kell tanulnunk irányítani napi időbeosztásunkat.”
„Legyen időnk a munka mellett mozogni, nyugodtan enni, pihenni, de ugyanúgy megfelelő teret és időt kell hagyni a privát- és szociális életünknek is. Azt tartom ideálisnak, ha a hozzám forduló páciens belső motivációval, saját elhatározásból érkezik. Sokan alábecsülik ezt a tényezőt, pedig hosszú távon ez határozza meg az eredményt és ez a kölcsönös együttműködés az, ami valóban változást tud hozni. Számomra a longevity egy mély, belső igényből fakadó életstratégia. A hosszú, minőségi élet nem genetikai ajándék, hanem tudatos döntések sorozata.”
Szerző: Jean Orsolya
(Kiemelt kép: Dr. Töllösy Judit)
