Kint szakad az eső. Sárgulnak a falevelek, amelyek a teraszom előtt próbálják megértetni velem előbb a csend és a növekedés, majd az elmúlás erejét. Az ősz mindig emlékeztet arra, hogy az élet ciklusokból áll: megérkezésből, fejlődésből, virágzásból, és végül elengedésből. Most, októberben, amikor a Mentális Egészség hónapja is van, különösen mélyen élem át ezeket az érzéseket. Hét hónapos kismamaként naponta érzem a saját testemen és lelkemen a változás erejét. A növekvő élet bennem talán az egyik legszebb példája annak, hogy mit jelent a hosszú, minőségi élet — nem csupán az évek halmozását, hanem a pillanatok teljes megélését.
A hosszú élet titka számomra nem csupán biológiai kérdés. Az élet minősége legalább annyira fontos, mint a hossza. És miközben az elmúlt évek során rengeteg munkával, elhivatottsággal és szenvedéllyel építettem a karrieremet, most egyre inkább felismerem, hogy a család és a közösség ereje az, ami valóban hosszú távon tartós boldogságot és egészséget hozhat.
Ez nem egy új felismerés, hiszen a kék zónák – a világ azon területei, ahol az emberek különösen hosszú, egészséges életet élnek – már régóta tanítanak minket erre. Ezekben a közösségekben az emberek nemcsak a táplálkozásra és a fizikai aktivitásra figyelnek, hanem mélyen hisznek a közösség, a család és az élet egyszerűségének erejében.
Miközben olvasok a kék zónákról, ahol az emberek 100 év felett is aktívan élik az életüket, újra és újra visszatérek arra a gondolatra, hogy a hosszú élet egyik legnagyobb titka a kapcsolódás. Hatodik hónapban lévő kismamaként különösen érzem ezt. A növekvő kis élettel a hasamban minden egyes nap emlékeztet arra, hogy nem egyedül élek ezen a világon, és mennyire fontos az a háló, amit évtizedek alatt építettem magam köré. A családom, a barátaim, a közösségem ereje most még inkább láthatóvá válik, és rájövök, mennyire nélkülözhetetlenek ezek a kötődések a hosszú, boldog élethez. Higgyétek el, én már tudom értékelni ezt. És tudjátok miért? Mert vannak olyan családtagjaim, akikkel évek óta nem beszélek, mert a saját lelkem védelmében meg kellett húznom bizonyos határokat. Így aztán még jobban meg tudom becsülni azt, amim van. Azokat, akik mellettem állnak.
Pauer Krisztina, Kép forrása: Zsikephoto, Fehér-Tarcsi Erzsébet
A kék zónák tanulmányozása során láttam, hogy a család és a közösség ereje alapvető összetevője a hosszú élet titkának. Az ott élők közül sokan nem feltétlenül tartanak szigorú diétákat vagy edzésterveket, mégis hihetetlenül egészségesek. A közös étkezések, a beszélgetések, az együtt végzett tevékenységek mind-mind hozzájárulnak a mentális és testi jólléthez.
Talán most, a lassulás időszakában tanulom meg igazán értékelni ezeket az egyszerű dolgokat. A hosszú élet titka nem az örökké tartó fiatalságban rejlik, hanem abban, hogy képesek legyünk elengedni, lassítani, kapcsolódni, és örömet találni azokban a pillanatokban, amik igazán számítanak.
A Longevity Magazin főszerkesztőjeként az én célom az, hogy ne csak információt adjunk át a csapatommal, hanem hogy egy közösséget építsünk a szerkesztőséggel, ahol mindannyian megoszthatjuk a tapasztalatainkat, tanulhatunk egymástól, és együtt fedezhetjük fel a hosszú, egészséges élet fortélyait. És ez számomra nem arról szól, hogy meddig élünk, hanem arról, miként éljük meg azt az időt, amivel megajándékozott bennünket az élet.
Ahogy az ősz lassan átvált télbe, és a természet felkészül az elengedésre, úgy mi is megtanulhatunk elengedni — kiszállni a rohanásból, kiiktatni a felesleges stresszt –, és inkább arra figyelni, ami igazán fontos: a családra, a barátokra, a kapcsolatokra, valamint arra, hogy minden pillanatban jelen legyünk.
Ez az én „hosszú élet”-titkom. Tartsatok velünk!
Szerző: Pauer Krisztina, Főszerkesztő, Longevity Magazin
(Kiemelt kép: Pauer Krisztina, Kép forrása: Zsikephoto, Fehér-Tarcsi Erzsébet)
