Farkas-Boross Zita természetgyógyász, táplálkozási és életmód tanácsadó mottója a megelőzés. Vallja, a menopauzára is fel lehet készülni és érdemes is, hiszen aki már a harmincas éveiben odafigyel magára, annak a változókorba érve sem lesznek komoly problémái. Zitával arról beszélgettünk, pontosan mi a kulcsa, hogy magabiztosan, betegségektől és kellemetlen tünetektől mentesen élhessünk 40, 50, sőt akár 60 évesen is. – Interjú.
Nem titok, hogy a pácienseid 60 százaléka nő. Nemrégiben pedig egy olyan témát karoltál fel, amelyről még mindig keveset tudunk és sokan csak félve beszélnek róla. December 11-én megjelenő „Menopauza és én – Az élet új fejezete” című könyveddel többek között ezen is szeretnél változtatni.
Úgy gondolom, hogy mi nők visszük a vállunkon a világot, ezért is helyeztem a fókuszomat egyre inkább az ő problémáikra és így jutottam el ahhoz a témához is, amit még mindig hajlamosak vagyunk tabusítani. Pedig a menopauza, ha kellően felkészítjük rá a testünket, lelkünket, életünknek ugyanolyan termékeny időszaka lehet, mint akár a húszas éveink, csak más értelemben.
Genetikailag mennyire meghatározott, hogy egy nő mikor lép a perimenopauza illetve a menopauza szakaszába, és az életmód ezt mennyire tudja kitolni vagy éppen közelebb hozni?
Minden civilizációs betegségre igaz, hogy maximum 9 százaléka genetika, az összes többi epigenetika, azaz életmód, vagyis rajtad múlik, hogy kialakul-e vagy sem, mikor és milyen formában jelenik meg az életedben. Azt lehet látni, hogy van némi összefüggés aközött, hogy ha az édesanyánál korán köszöntött be a menopauza, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy a lányutódoknál is az lesz a mintázat.
Szakemberként viszont az a tapasztalatom, hogy a perimenopauza – az utolsó menstruációt megelőző 8-10 év – egyre korábbra esik, a kellemetlen tünetek – a vérzészavarok, a hőhullámok, az alvászavarok, a hasi hízás és a libidócsökkenés – egyre hamarabb köszöntenek be a nők életébe, már akár a 30-as korosztályt is érintik.
A statisztikák szerint ma Magyarországon egy nő 58 egészségben eltöltött évre számíthat, ami ijesztően alacsony szám. A KSH adatai szerint a magyar lakosság egyötöde cukorbeteg, márpedig több kutatás igazolta, hogy akinek 2-es típusú diabétesze van – amely elsősorban a helytelen életmód miatt alakul ki – annak háromszor nagyobb esélye van a korai menopauzára.
A könyvedben is a megelőzés jelentőségét hangsúlyozod, azt, hogy már 30 évesen el kell kezdeni felkészíteni a testünket a menopauzára, annak érdekében, hogy később elkerüljenek bennünket az egészségügyi problémák és a kellemetlen tünetek. Ezzel egy újfajta megközelítési módot képviselsz.
Azt látom, hogy ha már elindult a menopauza, akkor sokkal nehezebb áthangolni a test hibás működési mechanizmusait, ennél sokkal egyszerűbb, ha a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. A gondtalan, problémamentes menopauzának a harmincas éveinkben ágyazunk meg. Ezért hatalmas a jelentősége annak, hogy már fiatalon is tudatosak legyünk és odafigyeljünk az életmódunkra. A könyvemben is arra buzdítok mindenkit, hogy minél előbb tegye rendbe az alapokat: tanulja meg, hogyan tudja levezetni a stresszt, rendezze a biológiai óráját, mozogjon rendszeresen és tartsa stabilan az inzulinszintjét. Ha ez a négy fő terület rendben van, akkor a menopauza időszakában sem kell arra számítani, hogy a betegségek, kellemetlen tünetek ellehetetlenítik az életét.
Kép forrása: Anna Zhuk
Mi a kapcsolat a stabil inzulinszint és a menopauza tünetei között?
A szervezet optimális működéséhez stabil inzulin- és vércukorszintre van szükség. Az inzulin feladata, hogy a táplálkozás során felszabaduló cukrot beépítse a sejtekbe, hogy azoknak legyen tápanyaguk. A helytelen táplálkozás 0-24 órában ingáztatja a vércukorszintet, ami hosszú távon teljesen kifárasztja a hasnyálmirigyet és tönkreteszi a sejtek receptorait, ennek pedig az lesz az eredménye, hogy a sejtek éhezni fognak, te pedig folyamatosan fáradt leszel, kívánod az extra kalóriát és hízásnak indulsz, mert folyamatosan magas inzulinszint mellett a test zsírraktározási üzemmódba lép. Stabil inzulinszinttel a menopauza számtalan tünetét, például a hőhullámot is el lehet kerülni. A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy szoros összefüggés van a magas HOMA index és az intenzív hőhullámok gyakori megjelenése között. *(A HOMA index az éhomi vércukorszintnek és az éhomi inzulinszintnek a szorzata, osztva 22,5-tel. Ha az érték 2 felett van, akkor inzulinrezisztencia hajlamról beszélhetünk, ha pedig 4 felett van, akkor már nagy valószínűséggel fennálló inzulinrezisztenciáról).
Menopauza idején az Alzheimer kórnak – amit a nemzetközi szakirodalom 3-as típusú cukorbetegségnek, az agy cukorbetegségének is hív – a kockázata is kiugróan megemelkedik, de ma már tudjuk: minél kiegyensúlyozottabb a vércukor- és inzulinszint, annál kisebb az esélye a memóriaproblémák, a demencia megjelenésének.
Ugyancsak fontos tényezőként említetted a stresszkezelést a menopauza kellemetlen tüneteinek megelőzésében.
Ahhoz, hogy megértsük, miért olyan fontos a stresszkezelés, érdemes megismerni a stressz hatásmechanizmusát. Stressz hatására a mellékvesében adrenalin szabadul fel és elindítja az „üss vagy fuss” reakcióként ismert, évmilliókkal ezelőtt belénk kódolt, a túlélésünket szolgáló genetikai programot. Ám míg őseink esetében valós vészhelyzet aktiválta ezt a hormont, hiszen menekülni kellett a mamut elől, addig a jelenkor emberének az egész napja tele van olyan szituációkkal, amelyek tévesen indítják be ezt a hormonválaszt. A szervezetünk ugyanis nem tud különbséget tenni a valós és az ál vészhelyzet között, ezért pontosan ugyanazt a forgatókönyvet játssza le mindkét esetben. Van egy másik jelentős különbség is: míg a mamuttámadást követően ősünkben visszaállt a hormonok szintje egyensúlyi állapotába, a jelen kor emberének erre nincs lehetősége, a kortizolszintje folyamatosan ingadozik. Ha van működőképes stresszkezelési technikánk, akkor ezt a hintázást tudjuk leállítani: a jóga, a mozgás, a relaxáció segítségével le tudjuk nyugtatni a paraszimpatikus rendszert, ezáltal vissza tud állni a kortizolszintünk is a normál tartományba. Ha ezt nem tanuljuk meg, akkor a szervezetünk állandó készenléti állapotban marad és minden tápanyagot, vitamint a kortizol hormon termelésére fog fordítani, ami miatt nem marad sem tápanyag, sem energia a többi hormon (többek között a szteroid hormonok: az ösztrogén-progeszteron-tesztoszteron) képzésére. Mivel a kortizol számtalan szervrendszer működésére van hatással, így a tartós stressz és a magas kortizolszint hatására egy hormonális kaszkád indulhat el, amely sokféle betegséget okozhat, és jelentősen ronthatja életminőségünket: egyenes következménye a hormonális egyensúly felborulása, az ösztrogéndominancia, az endometriózis kialakulása és a menopauza tüneteinek idő előtti megjelenése, akár már a harmincas éveinkben is.
Farkas-Boross Zita, forrás: www.termeszetgyogyaszod.hu
A felsorolásban szerepel a cirkadián ritmus rendezése is, mint fontos feladat, melynek lényeges eleme a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. Miért kell erre különösen odafigyelni?
Sokan azt gondolják, hogy a jó alvásnak este ágyazunk meg, pedig az egy egész napos folyamat eredménye. Ha a cirkadián ritmusunk szerint élünk, akkor az alvás-ébrenlét ciklusunkkal sincs probléma, de az a tapasztalatom, hogy kevesen figyelnek oda erre. Nagy veszélyt jelent a biológiai óránk egészséges működésére a kékfény állandó jelenléte az életünkben. A televízió, a laptop és a mobiltelefon is ezt a típusú fényt sugározza, ami egészen másfajta hullámot közvetít a retinánknak, mint a természetes fény, amelyen keresztül az agyunk pontosan érzékeli, hogy milyen napszakban vagyunk, majd ami alapján szabályozza a testünk, a szerveink alapvető funkcióit.
Ha egész nap műfényben ülünk, a kék fény rossz üzenetet közvetít az agyunknak és a testünk „megbolondul”, ennek pedig többek között az alvásunk látja kárát. A kielégítő, egészséges alvás pedig nélkülözhetetlen, hiszen alvás közben történik a test, a sejtjeink regenerálódása.
Végül elérkeztünk a negyedik pillérhez, amely a gondtalan menopauzát támogatja: a mozgáshoz.
Az inzulinrezisztencia egyetlen igazolt természetes megoldási módja a rendszeres mozgás, mégpedig az izomkontrakció által. Amikor valaki izomtevékenységet végez, akkor javul a sejtek inzulinérzékenysége. Menopauza idején a mozgás egyébként is létfontosságú, mivel a csökkenő ösztrogén miatt megnő a csontritkulás esélye, ez ellen pedig leginkább az erős izmok építésével tehetünk. Továbbá kutatások igazolják, hogy minél magasabb az izomtömegünk aránya, annál nagyobb az esélyünk bármiféle civilizációs betegség túlélésére.
Ha többet szeretnél megtudni a menopauza, perimenopauza témájáról, ajánljuk Farkas-Boross Zita „Menopauza és én: Az élet új fejezete” című könyvét, amely december 11-én jelenik meg hivatalosan. Az e-book formájú kiadvány egy átfogó, tudományos alapú és mégis könnyen érthető útmutató, gyakorlati tanácsokkal, amely segít eligazodni ebben a fontos életperiódusban. Továbbá ajánljuk Farkas-Boross Zita weboldalát, ahol akár személyes konzultációra is foglalhatsz időpontot.
Szerző: Jean Orsi
(Kiemelt kép: Farkas-Boross Zita, forrás www.termeszetgyogyaszod.hu)
