Lehet, hogy ami a tányérunkra kerül, nemcsak a testünkre, hanem a lelkünkre is hatással van? Az utóbbi évek kutatásai egyre határozottabban igazolják: amit megeszünk, az jelentősen befolyásolja a hangulatunkat, sőt, a mentális egészségünk alakulását is. Különösen igaz ez a modern élelmiszeripar főszereplőire: az ultra-feldolgozott élelmiszerekre.
Miért kellenek nekünk az ízfokozók?
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek (angol rövidítéssel: UPF, vagyis ultra processed food) azok az iparilag előállított termékek, amelyek viszonylag sok összetevőt – köztük mesterséges adalékanyagokat, ízfokozókat, színezékeket – tartalmaznak, és kevésbé hasonlítanak az alapvető, természetes táplálékokra. Ilyenek például a reggeli gabonapelyhek, ízesített joghurtok, chipsek, cukrozott üdítők, felvágottak, virslik, készételek vagy gyorsfagyasztott pizzák és falatkák, amiket csak be kell dobni a sütőbe és perceken belül elkészülnek. Ezzel valóban nehéz versenyezni…
Nem is meglepő, hogy sokan választják ezeket időhiányból, kényelemből vagy megszokásból, de a kényelemért sokszor az egészségünkkel fizetünk.
„Az ultra-feldolgozott élelmiszerekről eddig is tudtuk, hogy növelhetik a szívbetegségek, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.”
Most azonban a mentális egészségre gyakorolt hatásuk is fókuszba került.
A bélflórán át az elméig
Az emberi szervezet egy összetett rendszer, ahol a testi és lelki folyamatok szoros összefüggésben állnak. Az elmúlt évek kutatásai kimutatták, hogy a bélrendszer – amelyet gyakran második agyként is emlegetnek – kulcsszerepet játszik a hangulat szabályozásban. (A bél-agy kapcsolatról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.) A bél mikrobiomja, vagyis az ott élő baktériumok közössége nemcsak az emésztésben vesz részt, hanem neurotranszmittereket, például szerotonint is termel, ami boldogsághormonként a jó közérzet egyik kulcsmolekulája.
„Az ultra-feldolgozott ételek túlzott fogyasztása azonban felboríthatja a bélflóra érzékeny egyensúlyát, elősegítheti a gyulladásos folyamatokat, és gátolhatja azoknak a vegyületeknek a termelését, amelyek a lelki egyensúly fenntartásához szükségesek.”
Mit tapasztalhatunk ilyenkor? Gyakrabban jelentkező szorongást, kedvtelenséget, végső soron pedig akár depressziót is.
Kép forrása: New Africa
Mit mond a tudomány?
A témával foglalkozó kutatások egyre világosabban megmutatják az összefüggést az étrend minősége és a mentális egészség között. Ezt támasztja alá egy átfogó, 2025-ben publikált longitudinális vizsgálat is, amelyet a BMC Medicine közölt. A kutatás több mint 31.000, 30 év feletti amerikai nő részvételével zajlott, akiket a Nurses’ Health Study II keretében közel másfél évtizeden át követtek nyomon. A résztvevők életmódját, táplálkozási szokásait, egészségi állapotát és mentális jóllétét rendszeres kérdőíves felmérésekkel térképezték fel.
Az eredmények különösen figyelemre méltóak:
„azoknál, akik a legtöbb ultra-feldolgozott élelmiszert fogyasztották – különösen a mesterséges édesítőszereket, cukros italokat, feldolgozott húsféléket és gyorsételeket tartalmazó kategóriákban –, 49%-kal nagyobb eséllyel alakult ki klinikai depresszió, mint azoknál, akik ezeket az ételeket ritkábban fogyasztották.”
A kutatók a statisztikai elemzések során figyelembe vették az életkor, testtömeg-index, dohányzás, fizikai aktivitás és társadalmi státusz hatását is, így az eredmények nagyfokú megbízhatósággal tükrözik az étrend és a depresszió kapcsolatát.
A kutatás természetesen nem bizonyít közvetlen ok-okozati összefüggést – vagyis nem állíthatjuk egyértelműen, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása „okozza” a depressziót –, ugyanakkor a kapcsolat olyan erős és következetes, hogy nem hagyható figyelmen kívül.
A Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Intézet szakértői is hasonló eredményekre jutottak. Egy 2024-es beszámolóban arra hívták fel a figyelmet, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek visszaszorítása nemcsak a fizikai betegségek kockázatát csökkentheti, hanem a mentális jóllétet is jelentősen javíthatja. A kutatók hangsúlyozták, hogy az egészséges táplálkozás – különösen a teljes értékű, növényi alapú étrend – kulcsfontosságú tényező lehet a depresszió megelőzésében és enyhítésében is.
Kép forrása: fizkes
A kutatások üzenete világos: nem mindegy, mivel tápláljuk a szervezetünket
Az étrendünk nem csupán az egészségünket és a megjelenésünket alakítja. Jelentős hatással van a gondolatainkra, érzéseinkre, és még a személyiségünkre is. Érdemes tehát tudatosan válogatnunk és elsősorban az ételek feldolgozottsági szintjét és minőségét szem előtt tartanunk.
Minél kevesebb összetevőből áll egy étel, minél kevésbé feldolgozott (ipari körülmények között), annál valószínűbb, hogy jó hatással lesz a testünkre és a lelkünkre is. A friss zöldségek, hüvelyesek, teljes értékű gabonák, halak és jó minőségű növényi olajokban gazdag mediterrán étrend például tökéletes választás lehet.
A lelki és mentális egészség a tányérunkon kezdődik…
Nem kérdés, hogy az egészségünket leginkább a mindennapi döntéseink formálják. Egy bevásárlás a termelői piacon, egy otthon elkészített vacsora vagy egy tápanyagokban gazdag reggeli és a tudatosan kiválasztott alapanyagok mind fontos lépések a belső egyensúly és a hosszú élet felé.
Szerző: Hevesi Szandra
(Kiemelt kép forrása: Dean Drobot)
Források:
- BMC Medicine – Belayneh Mengist: The risk associated with ultra-processed food intake on depressive symptoms and mental health in older adults: a target trial emulation
- Harvard School of Public Health – Ultra-processed foods may increase risk of depression
Ezek is érdekelhetnek:
