A hullámzás megnyugtató hangja, hosszú séták, friss gyümölcsök, éjszakába nyúló beszélgetések. Egy emlékezetes nyaralás, és egyúttal a testi-lelki egészség receptje is lehet. A mediterrán életstílus igazoltan segít elérni a longevity elsődleges célját: hogy a lehető legtovább megőrizzük az egészségünket és fiatalos lendületünket. Épp ezért érdemes inspirációként tekinteni rá…
A mediterrán országok sok esetben a lista élén végeznek, a hosszú, egészséges élet témában végzett kutatások során – gondoljunk csak az Európa területén lévő Kék zónákra: a görög Ikaria szigetre és Olaszország egyik gyöngyszemére, Szardíniára. De mit csinálnak másképp és mi az, amit a mediterrán életmódból egy kis odafigyeléssel mi is beépíthetünk a hétköznapjainkba?
-
Könnyű, tápláló és egészséges
A mediterrán étrend egészségre gyakorolt pozitív hatásait számos kutatás igazolja. Egy átfogó metaanalízis szerint, amely több mint 1,5 millió ember adatait vizsgálta, a mediterrán étrendet követők körében jelentősen csökkent az halálozás kockázata és már néhány egyszerű változtatás is óriási előnyt jelenthet hosszútávon.
De mit is takar pontosan a mediterrán étrend? A hangsúly a friss, szezonális alapanyagokon van: bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás, teljes értékű gabonák, hüvelyesek, olívaolaj, friss halak és mértéktartó tejtermék fogyasztás jellemzi. A vörös hús, a finomított cukor és a feldolgozott ételek legfeljebb csak ritka vendégek az asztalon.
„A nyári hőségben természetes módon jobban kívánjuk a könnyedebb fogásokat, a piacok tele vannak friss, szezonális zöldségekkel és gyümölcsökkel, ez pedig ideális alkalom a mediterrán konyha kipróbálására.”
Kép forrása: Sven Hansche
-
Edzés helyett…
A mediterrán életmód követése egy spanyol vizsgálat szerint 41%-kal csökkentette a halálozási arányt, ami figyelemreméltó adat. Mozgás tekintetében talán a legfontosabb azt kiemelni, hogy a mediterrán életmódban a mozgás nem edzésprogram, hanem a mindennapok szerves része. Séta a boltba, kertészkedés, tánc egy nyári estén vagy úszás a közeli tóban, tengerben vagy épp a strandon – ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fizikai aktivitás ne egy kipipálandó feladat legyen a to-do listán.
A kutatások szerint azok, akik rendszeresen, de mérsékelt intenzitással mozognak – például napi 30 percet sétálnak –, jelentősen csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az elhízás kockázatát.
Szóval használjuk ki a hosszabb nyári napokat: sétáljunk munka után, menjünk kirándulni hétvégén, vagy indítsuk a reggelt egy frissítő úszással.
-
Jelen lenni és nem csinálni semmit…
„Dolce far niente” – vagyis az „édes semmittevés”, amit az olaszok olyan irigylésre méltóan végeznek, akár a legnagyobb hajtás közepén, egy szimpla kedd délután is. Amit leginkább érdemes megtanulni tőlük, az a tudatos jelenlét. Szükségünk van azokra a pillanatokra, amikor csak ülünk a teraszon és nyugalomban, a telefon, a laptop vagy bármilyen zavaró tényező nélkül megiszunk egy kávét és csak élvezzük a pillanatot. Mert a többi megvár, mi pedig sokkal kiegyensúlyozottabban vesszük az akadályokat, ha ezt időnként megengedjük magunknak.
De említhetnénk az ebéd utáni pihenést, a siesta-t, ami nem lustaság, hanem egy bölcs stratégia a regenerálódásra. Ugyanis a napközbeni rövid szünetek, a lassabb tempó és a rendszeres relaxációs gyakorlatok (például légzésfigyelés, séta a természetben) tudományosan igazoltan csökkentik a stressz szintjét és a gyulladásos folyamatokat.
„Tudjuk, hogy a krónikus stressz gyorsítja az öregedést, és hozzájárul számos betegség kialakulásához, köztük a szívbetegséghez és a depresszióhoz is, szóval érdemes fokozottan figyelnünk a stresszkezelésre. „
Kép forrása: ADDICTIVE STOCK
+1 A hosszú élet láthatatlan tartópillérei
A hosszú élet egyik legfontosabb, mégis gyakran alábecsült pillére a társas kapcsolatok minősége. A mediterrán kultúrákban kiemelt szerepe van a családi étkezéseknek, a generációkon átívelő szokásoknak és a közösségi programoknak.
A Harvard Adult Development Study szerint – amely több mint 80 éve követi a résztvevőit – az életminőség, a boldogság és az egészségi állapot legjobb előrejelzője nem a koleszterinszint vagy az edzés gyakorisága, hanem az, hogy mennyire szorosak és támogatóak a kapcsolataink. Ezzel szemben egy másik vizsgálat szerint a társas izoláció akár 50–80%-kal is növelheti a halálozás kockázatát.
Tartsuk ezt szem előtt és fordítsunk nagyobb hangsúlyt a kapcsolataink ápolására: szervezzünk baráti vacsorákat, csatlakozzunk egy az érdeklődési körünknek megfelelő közösséghez, vagy csak töltsünk több minőségi időt szeretteinkkel!
A legjobb időpont a most…
„Majd jövő hónaptól”, „Majd ha vége a nyárnak”, „Majd január 1-től”… mind hallottuk már ezeket a mondatokat, lehet, hogy épp saját magunktól.
„Pedig a változás nincs naptári időponthoz kötve, és a nyári hónapok kiváló lehetőséget kínálnak egy tudatosabb, longevity fókuszú életvitel kialakítására.”
A mediterrán életmód pedig egy olyan útmutatót nyújt mindehhez, amire trendektől függetlenül, mindig számíthatunk.
Szerző: Hevesi Szandra
(Kiemelt kép forrása: Sven Hansche)
Források:
- National Library of Medicine – Francesco Sofi: Adherence to Mediterranean diet and health status: meta-analysis
- National Library of Medicine – Antonia Trichopoulou: Adherence to a Mediterranean diet and survival in a Greek population
- National Library of Medicine – Darren E R Warburton: Health benefits of physical activity: the evidence
- The Harvard Gazette – Liz Mineo: Harvard study, almost 80 years old, has proved that embracing community helps us live longer, and be happier
- PLOS Medicine – Julianne Holt-Lunstad: Social Relationships and Mortality Risk: A Meta-analytic Review
Ezek is érdekelhetnek:
